Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 17 (132. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi tá... - ELNÖK (Harrach Péter): - TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter):
1334 és ha nem próbál meg olyat az én kijelentéseimnek tulajdonítani - szembeállítva a miniszterelnökkel , amit soha nem mondtam. Példa. Azt mondja a képviselő úr, hogy itt egy szó nem esett arról, hogy a finanszírozási reformmal hol tartunk, és mily en összefüggésben van. Beszéltem róla az expozémban, ez az én papíromon a 8. oldalon szerepel, csak egy mondatot olvasok fel belőle, hogy a valóságát alátámasszam: “Ez lesz az önkormányzati finanszírozási reform egyik fontos pillére.” Részletesen beszéltem arról, hogy a kistérségi feladatellátás normatív finanszírozási rendszerét hogyan képzeljük. Itt, most az expozéban, nem másutt. Tehát nagyon kérem, hogy ne próbálja úgy beállítani, mintha meg akarnánk kerülni fontos kérdéseket. Nem, ez nagyon fontos kérd és, és nekem az a személyes álláspontom - Ecsődi képviselő úr utalt rá egyébként , hogy az önkormányzati feladatellátásban a törvénnyel létrehozott kistérségi társulás esetén, amikor normatíva rendelhető a feladatellátáshoz, akkor ugyanannyi pénzből lénye gesen színvonalasabb ellátást, szolgáltatást lehet biztosítani. Egy konkrét példa. A tabi közoktatási modellkísérlet, amelyet a fideszes polgármester őszinte örömömre elvállalt, és nagyon jól csinálnak, világosan kimutatja, hogy ugyanolyan intézményszerkez etben, de már integrált jogi megoldásokban most olyan településen is lesz nyelvtanítás, ahol eddig nem volt, most olyan kis faluba is eljut a logopédus, ahol eddig nem volt. Erről beszélünk, képviselő úr, és azt gondolom, hogy az, hogy a finanszírozási ref orm hol tart és milyen lépéseket teszünk, nagyon jogos kérdés, igaza van, ha ezzel kapcsolatban kritikát fogalmaz meg. Fogok erről beszélni, ha lesz lehetőségem a következő időkeretben. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Akik tízperces normál felszólalásra jelentkeztek, azok helyezkedjenek el kényelmesen, dőljenek hátra a székükben, sok idejük lesz, mert rengeteg kétperces van még előttük. TataiTóth András következik. TATAITÓTH ANDRÁS (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. T isztelt Országgyűlés! Több felszólalásban, többek között Gémesi György képviselő úr felszólalásában nagy súllyal szerepelt a közoktatási intézményrendszer, különös tekintettel a települések autonómiájára. Azt szeretném ehhez hozzáfűzni, hogy ha iskolaügyrő l gondolkodunk, akkor mindenekelőtt az érintett gyermekek alkotmányos alapjogaiból kell kiindulni. (13.00) Azt is meg kell vizsgálni, hogy a mai ideális állapotban - legalábbis Gémesi úr szerint ma egy ideális állapot van, amikor a kistelepülések szabadon tartanak fenn, és ez a jövőben is így lesz, iskolákat - milyen színvonalon teljesül ezeken a kistelepüléseken élő gyermekek alapvető alkotmányos joga, milyen színvonalon teljesül a művelődéshez, a neveléshez való alapvető joguk. Abban az esetben, ha ez jó színvonalon teljesül, legalábbis a beterjesztett három törvény egyikéből sem olvastam ki azt, hogy bármiféle intézkedési kényszer fellépne... - de én azt gondolom, hogy az államnak igenis feladata az intézkedés abban az esetben, ha a gyermek alapvető jogai sérülnek. Itt a beterjesztett törvények egy keretet szabnak ahhoz, hogy abban az esetben is meglegyenek a gyermekek számára a megfelelő ellátási körülmények, ha az adott önkormányzat egymaga nem tudja vagy nem akarja ezeket megteremteni. Tehát azt gondolo m, hogy nem a települések autonómiáját csökkenti a beterjesztett törvényjavaslat, hanem éppen a lehetőségeiket növeli. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (Harrach Péter) : Tóth Imrének adom meg a szót, Fideszfrakció.
