Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 17 (132. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi tá... - ELNÖK (Harrach Péter): - GULYÁS JÓZSEF, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
1321 Ugyanakkor az elmúlt év végi négypárti egyeztetés során kiderült: miközben egyetértünk abban, hogy az első reform értékű szabályozást a kistérségek tekintetében kell megtennünk, abban már nem volt egyetértés, hogy ezt hogyan és miként tegyük meg. Ezen az egyeztetésen a Fidesz és az MDF megjelent képviselői ellenezték azt a megoldást, amely a többcélú ö nkormányzati kistérségi társulások létrejöttének törvény általi meghatározását javasolta. A szocialisták viszont egyértelműen támogatták azt, míg a szabad demokraták elmondták, hogy milyen feltételek mentén tudják támogatni a társulások országos lefedettsé ggel, törvény erejével való létrejöttét. Az SZDSZ a rendszerváltás egyik fő értékének tartja, hogy a magyar településeken szabad választások útján, a modern önkormányzati rendszer tapasztalatainak figyelembevételével, valamint a magyar sajátosságok figyele mbevételével és nem utolsósorban az akkori politikai szereplők konszenzusa alapján létrejöttek az önmaguk igazgatását, továbbá a közfeladatok ellátását vállaló helyi önkormányzatok. Fontos érték az önkormányzatiság részeként a szabad választás, az önkéntes ség elve. Ezt a liberális elvet kívánatosnak tartjuk az önkormányzatok együttműködése, társulása során is. Ugyanakkor annak figyelembevételével, hogy az önkormányzati szereplők részéről, de a pártok részéről is egyre erőteljesebben fogalmazódott meg az az igény, hogy a kormány gyorsítsa fel a reformokat, teremtse meg a kistérségi feladatellátás jogszabályi és finanszírozási feltételrendszerét, továbbá annak figyelembevételével, hogy pont az önkormányzatok körében, az önkormányzatok részéről merült fel elemi éllel, hogy törvény erejével jöjjenek létre a társulások, és emellett kiállt a magyar önkormányzati érdekszövetségek döntő többsége is, nos, ezek figyelembevételével azt mondtuk, hogy a szabad társulás alkotmányos alapelvének megőrzése mellett el tudjuk f ogadni az önkormányzati szereplők, a szakmai érdekszövetségek döntő többségének álláspontját, és bizonyos feltételek teljesülése figyelembevétele mellett támogatjuk azt. Azt mondtuk, el tudjuk fogadni ezt a megoldást, ha fennmarad a széles szakmai támogato ttság a javaslat mögött, ha megszületik a politikai konszenzus és létrejön a megfelelő politikai támogatottság, továbbá ha a törvényi szabályozás valamennyi fontos kérdésében, elemében egyet tudunk érteni. Azt mondtuk és azt mondjuk, hogy nem halogatható t ovább a magyar önkormányzati rendszer, a magyar közigazgatás reformja. Az átfogó reform elindítása pedig megfelelő eltökéltség mellett egyfajta felelősségérzetet, a megállapodásba vetett hitet is jelent, legalábbis a szabad demokraták részéről biztosan. Má ra úgy tűnik, e tekintetben sem vagyunk egyformák. Hiába a kormány részéről tanúsított eltökéltség, hiába az SZDSZ részéről tanúsított kompromisszumkészség, hiába sorakoztathatók fel az érvek a kormány által vállalt megoldás mellett, az ellenzéknek mindez még csak nem is tárgyalási alap. Hozzáteszem: annak az ellenzéknek nem tárgyalási alap, amely bár szintén meghirdette kormányra kerülése előtt az önkormányzati rendszer reformját, de kormányra kerülvén nemhogy maradandót nem alkotott, de valójában az érdem i előkészületekkel is adós maradt. Most felerősödik részükről az önkéntes társulási forma melletti kiállás, az önkormányzatiság féltése. Csakhogy az elmúlt években mi is és a magyar önkormányzati rendszer valamennyi szereplője is itt éltünk. Így nyugodtan mondhatom, hogy ez az előadás, tisztelt képviselőtársaim, nem hiteles. Tisztelt Országgyűlés! A kistérségi feladatellátás feltételrendszerének jogszabályi és anyagi megalapozásával a minőségi közszolgáltatások biztosítását célozzuk meg. Azt, hogy javuljon az élet minősége azzal, hogy az emberek számára elérhető közelségben kerülhet sor a magasabb színvonalú közszolgáltatás szervezésére és biztosítására. Alapvető önkormányzati feladatok ellátása ma nem vagy nem kielégítő módon biztosított a magyar kistelepül ések meghatározó körében. Gond van az orvosi, a szociális, az oktatási ellátással, az oktatási intézmények működtetésével, fenntartásával, de még a könyvtári és a kulturális szolgáltatások biztosításával is. Ezeken a településeken messze elmaradunk a XXI. századi követelményektől, de nemcsak a XXI. századi követelményeknek való megfeleléstől, hanem a XX. század végitől is. Nem állítható, hogy gyermekközpontú az a felfogás, amely elavult, eszköztelen épületekben akar mindenáron iskolát fenntartani, összekény szerítve,
