Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 16 (131. szám) - Egyes törvények munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - SIMON GÁBOR (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ):
1264 helyzetben va nnak, és jó esélyük van, ha valami nem változik, és nem segítünk rajtuk, akkor hamarosan csődbe mennek. Tehát azt gondolom, hogy ennek az önálló képviselői indítványnak a révén, ha ilyen helyzetbe hozzuk őket, hogy még kvázi a közhasznú szervezeteket is rá juk szabadítjuk, akkor abszolút ellehetetlenülnek, és azt a lehetőséget, amit egyik oldalról megteremtettünk azzal, hogy a közhasznú társaságok munkaerőt kölcsönözhetnek, a másik oldalon elvesszük, és már egyébként is támogatott munkahellyel rendelkezők kö lcsönzését tesszük lehetetlenné. Tehát mi azt gondoljuk, hogy praktikusabbnak és jobbnak tartanánk, ha annak a rétegnek, amit ez a javaslat megcéloz, ezeknek az embereknek a közhasznú munkákra fordított pénzek kapcsán vagy ezek jelentős növelése kapcsán pr óbálnánk elsősorban helyben olyan munkalehetőséget teremteni, ahol megtalálnák a számításukat. Köszönöm szépen a figyelmet. ELNÖK (Harrach Péter) : Simon Gáboré a szó. SIMON GÁBOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök ú r. Figyelve a kibontakozó vitát, azon gondolkodtam, hogy vajon az ellenzéki képviselőtársaim közül többen mit védenek, esetleg saját piaci érdekeltségüket vagy érintettségüket, mert ha a célokban egyetértünk, és ha a célokhoz kapcsolódó eszközökről vitázun k, akkor vitázzunk erről a törvényjavaslatról, erről a módosításról, amit előterjesztettünk, hiszen abban nem vitáztunk eddig, hogy itt egy olyan tartós probléma megoldásához kívánunk egy lehetőséget hozzárendelni, amely nem tegnap keletkezett, hanem a mun kaerőpiacon lassan a rendszerváltozás óta ott van. Ma már mindenki hozzászólt ehhez a javaslathoz, olyan is, aki azzal kezdte a hozzászólását, hogy szakmailag nem is érti, ami ide le van írva, mégis kényszerét érezte annak, hogy hozzászóljon. Beszéljünk sz akmai nyelven: van egy probléma, a tartós munkanélküliek foglalkoztatását elősegítő aktív munkaerőpiaci eszközök alkalmazása, erre készült egy képviselői módosítás, egy javaslat, amit a kormány, illetve a szaktárca képviselőivel végigbeszéltünk, előzetes hatástanulmányok, előzetes vizsgálatok történtek, amelyek azt mutatták ki, hogy igazából ennek az eszköznek az alkalmazásánál a közhasznú társaság az egyetlenegy olyan szakmailag értelmezhető forma, amely támogatható szervezetként ebbe a foglalkoztatási le hetőségbe bele tud lépni. Nem tudom, hogy mitől félünk. Vannak virtuális vélelmezéseink, de arról nem beszél senki, hogy valójában mi a problémája ezzel a módosítással, ezzel a javaslattal. Javaslom, hogy erről is beszéljünk majd, ne csak vélelmezésekről, ne csak elgondolásokról, hanem konkrétan arról beszéljünk, ha probléma van, miben szeretnénk változtatni, módosítani, miben tennénk javaslatot, hogy jobb legyen ez a törvénykezdeményezés, hiszen abban egyetértettünk mindannyian, hogy közösen úgy gondoljuk, ez egy jó célt szolgáló javaslat. Köszönöm szépen, elnök úr. ELNÖK (Harrach Péter) : Béki Gabrielláé a szó. BÉKI GABRIELLA (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én szeretnék a közös nevezőhöz visszakanyarodni, mert itt több oldalról is az hangzott el, hogy a cé lokban egyetértünk. Tényleg el tudom hinni, hogy a célokban egyetértünk, az Unióban is megfogalmazott cél, hogy a szegénység elleni küzdelem leghatékonyabb módja a foglalkoztatás ösztönözése, a foglalkoztatás segítése. Ez egy nagyon speciális eszköz, lehet őség a foglalkoztatás ösztönzéséhez, egy olyan réteget céloz meg, amelyről egyébként az a hosszú távú tapasztalat, hogy a munkaerőpiac lemondott, következésképp jó lenne most azt az induláshoz szükséges bizalmat elővarázsolni.
