Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 16 (131. szám) - Egyes törvények munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - GÚR NÁNDOR (MSZP), a napirendi pont előadója:
1254 bérek vonatkozásában mértékadó előremozdulások következtek be; az elmúlt két esztendőben a bérek tekintetében mintegy 24 százalékpontos re álbérnövekedés, a foglalkoztatás tekintetében több mint százezer fős foglalkoztatásbővülés. Ha azt akarjuk, hogy azok az emberek, akik ma a munkaügyi regiszterben töltik az életük egy részét, ezek is érintettek legyenek foglalkoztatottként, akkor nyilván ki kell találni olyan konstrukciókat, amelyek vonatkozásában a munkaerőkölcsönzés lehetősége rájuk is vonatkoztatható. Ma gyakorlatilag profitorientáltan működik a rendszer, 270280 cég foglalkozik munkaerőkölcsönzéssel, alapvetően lokális igényeket kiel égítve, de bizonyos értelemben ezen túlnyúlva is, főleg a nagyok, a teljes spektrumot ölelik fel. Körülbelül évente mintegy 30 ezer főnek a kölcsönzésére kerítenek sort, és nagyjából azt lehet mondani, hogy 8085 százalékpont környékén mozog a részaránya a fizikai állományba sorolhatók körének a kölcsönzés tekintetében. Egy másik sajátosság, hogy főleg a fiatalokat érinti a munkaerőkölcsönzés. Az ő személyes sajátossági jegyeik úgy néznek ki, hogy ilyen értelemben plasztikusabbak, könnyebben igazodtak azok hoz a változásokhoz, amelyek az elmúlt esztendőkben vagy évtizedben bekövetkeztek. A munkaerőkölcsönzés vonatkozásában az igény alapvetően a magas termelésingadozással bíró tevékenységek tekintetében mutatkozik, itt fogható meg, illetve a multinacionális cégek megjelenésével párhuzamosan mérhető volt a kölcsönzés irányában mutatkozó igény. Azt lehet mondani összességében, hogy ez a tevékenység több tízmilliárd forintos árbevétellel párosul. De még egyszer hangsúlyozom: profitorientáltsággal elsődlegesen. E nnek a törvénytervezetnek, ami egyébként kihatással van más érvényben lévő törvényekre is, az a lényege, hogy a munkaerőkölcsönzés piacán megjelenhessenek olyan társaságok, közhasznú társaságok, amelyek a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű embe rek kölcsönzésével is szívesen foglalkoznak. Mert a jelenlegi szabályozás keretei között alapvetően a könnyen elhelyezhető munkavállalókkal foglalkoznak a kölcsönzők, és nyilván az ország azon területein, ahol a munkaerőpiac keresleti oldala is megadatik. Nem véletlenszerű, hiszen ők profitorientáltan működnek. A másik oldalról nézve, amit viszont boncolgatunk, hogy a munkaügyi regiszterekben élő emberek, akik több százezren vannak, lehetőséget kell kapjanak a tekintetben, hogy egy új aktív eszközön kereszt ül - mert hiszen ez a munkaerőkölcsönzés a közhasznú társaságokon belül egy új aktív eszközként működhet - ugyanazt a lehetőséget élvezhessék vagy legalább megközelítőleg azt a lehetőséget élvezhessék, mint amit egyébként a profitorientált piac visszaigaz ol a számunkra. Ez a fajta közhasznú társaság keretei közötti kölcsönzés nem példa nélküli. Erre a környező országokban is, Ausztriában, de másutt is van példa. Sőt mondhatom, Magyarországon is voltak különféle kísérletek akár a munkaügyi központok tevéken ységéhez illesztetten is. Ilyen értelemben nem eretnek az a fajta gondolkodás, hogy elinduljunk ezen az úton, és a szükségszerű törvénymódosításokkal felruházottan megtegyük a megfelelő változtatásokat. Néhány alapvető törvényt érint a közhasznú társaságok nak a munkaerőkölcsönzés kapcsán való behozatala. Érinti a munka törvénykönyvét, érinti a '91. évi IV. foglalkoztatási törvényt, ami a munkanélküliellátással kapcsolatos, de akár miniszteri rendeleteket is, mert a 6/1996os miniszteri rendeletet is érint i, vagy ilyen értelemben érinti a közhasznú szervezetekről szóló törvényt is. Tehát ezek módosításáról természetszerűleg gondoskodni kell. De nem is ez a lényeg, hogy ezeknek a kapcsolódó, ma hatályban lévő törvényeknek a módosításáról gondoskodni kell, ha nem az, hogy mi a célja ennek a történetnek. Még egyszer szeretném hangsúlyozni: ennek a közhasznú társaságok keretei közötti munkaerőkölcsönzésnek az a lényege, hogy a hátrányos, a halmozottan hátrányos helyzetben lévők foglalkoztatását segítse elő. Az a lényege, hogy a munkaerőpiacra juttassa azokat az embereket, akik azokkal a sajátossági jegyekkel vagy nem bírnak, vagy kevésbé bírnak, mint a ma munkaerőpiacon lévők. (18.00)
