Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 16 (131. szám) - Szabó Gyula (MSZP) - a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterhez - “Uniós pályázatok” címmel - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - SZABÓ GYULA (MSZP): - ELNÖK (Mandur László): - BURÁNY SÁNDOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter:
1191 ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Tisztelt Képviselőtársaim! Szabó Gyula, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterhez: “Uniós pályázatok” címmel. Szabó Gyula képviselő urat illeti a szó. SZABÓ GYULA (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! Az elmúlt években megtett kezdeti lépések után a pályázatírás is komoly és jó irányba történő változásokon ment keresztül. A mostanra már kialakult, valamint kialakulóban lévő pályázati rendszerek nag y segítséget jelenthetnek a civil, a gazdasági, valamint az állami szektorban működő szervezetek számára abban, hogy elképzeléseiket, terveiket jobban és magasabb színvonalon valósíthassák meg. Ha a jövőt nézzük, a pályázatírásnak nagy szerepe van, illetve lesz a mindennapjainkban. Pályázati lehetőségek jelennek meg az élet szinte minden területén, külföldön és belföldön egyaránt. Egyre gyakoribb és az Európai Unióba történő belépésünk után még inkább hozzá kell szoknunk, hogy a fejlesztési elképzeléseink m egvalósításához szükséges pénzügyi forrás megszerzéséhez pályázatot nyújtunk be valamelyik pénzügyi alaphoz. Bármelyik szervezetnek először azt kell világosan látnia, hogy milyen cél érdekében, kikkel együttműködve végezheti felvállalt feladatát. Ha tisztá k a célok, ezekhez könnyen találhatnak segítőtársakat, és ha fontosnak tartják kapcsolatukat a környezetükkel, szinte magától értetődően találnak rá azokra a megoldásokra, amelyek a közös ügyek szolgálatához elengedhetetlenek. A pályázat az írásbeli anyago k minden előnyével és hátrányával rendelkező támogatásszervező eszköz. A pályázati anyag azon a feltételezésen alapul, hogy a pályázó szervezet és a leendő támogató közös értékekkel és hosszú távú célokkal rendelkezik. Sokszor felmerül a kérdés, mikor érde mes pályázatot írni. Úgy gondolom, hogy bármikor, ha van egy megvalósítandó, jó ötletünk, amihez már kidolgoztunk egy részletes munkatervet, és a szervezetünk készen áll annak megvalósítására. A pályázatírók az évek során hozzászoktak igen sok rosszul kial akult gyakorlathoz, például a “biztos, ami biztos” elv félremagyarázott alkalmazásához, nevezetesen, hogy ugyanazt a már megírt programot minden különösebb kiigazítás vagy aktualizálás nélkül több, különböző szándékú, nagyságrendű és kondíciójú pályázatra is beadják. (Az elnöki széket Mandur László, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A másik eset: lehet, hogy egy reálisan megfogalmazott, tartalmas programot “úgysem adják meg az egészet” felkiáltással egy irreális, feltupírozott költségvetéssel adják be - ezek után viszont az őszinte csodálkozás következik, hogy nem nyert a benyújtott pályázatuk. Véleményem szerint ezért nem érdemes füllenteni sem a tartalom, sem az anyagiak terén. Tisztelettel kérdezem a miniszter úrtól, hogy a szaktárca tude segíteni a zokon, akik kevésbé jártasak az ilyen pályázatok megírásában, valamint milyen eredményeket várnak attól, hogy diplomás pályakezdőket képeznek ki uniós pályázatírókká. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Az interpe llációra Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter úr válaszol. Parancsoljon, öné a szó, miniszter úr. BURÁNY SÁNDOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam ! Ön az egyik legfontosabb kérdést feszegeti interpellációjában, ami csak létezhet az előttünk álló időszakban, hiszen azok az uniós lehetőségek, amelyek lehetőségként rendelkezésünkre állnak, akkor épülnek be mindennapjainkba, ha ezekkel a pályázatokkal é rdemben élni tudunk. Éppen ezért szeretném önt tájékoztatni, hogy a pályázatok előkészítéséhez többféle szinten, többféle szervezet útján nyújtunk segítséget.
