Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 9 (130. szám) - A kormány által 2004. február 11-én bejelentett, az M5-ös autópálya megvásárlásával és továbbépítésével kapcsolatos kormánydöntés körülményeinek és az ez alapján az AKA Rt.-vel megkötni tervezett szerződések várható következményeinek kivizsgálására or... - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ):
1146 által javasolt vizsgálóbizottság, amelyik elutasításra került volna. Azaz az önök által javasolt minden vizsgálóbizottság létrejött, lefolytatta a vizsgálatát. Így lesz ez ezzel az esettel is. Az államtitkár úrtól már hallottuk, hogy a kormány támogatja a vizsgálóbizottság létrejöttét, a szabad demokrata vezetésű Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a maga részéről szintén támogatja, és előre tudom bocsátani azt a nem váratlan, talán senkit meg nem lepő fordulatot, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége is támogatja ezen parlamenti vizsgálóbizottság létrejöttét. Ez nemcsak elvi megfontolásból van így - elvi megfontolásból is, természetesen , hanem abból az őszinte meggyőződésből vagy inkább re ményből, talán kevésbé meggyőződésből, mint reményből, hogy talán ezeket a fanyalgásokat, ezeket a kételyeket és gyanakvásokat keltő kérdéseket egyértelműen tudjuk tisztázni ezen vizsgálóbizottság feladata körében. Tehát úgy gondolom, az nem is kérdés, hog y ez a vizsgálóbizottság föl fog állni. Mégis, elég különleges helyzetben vagyunk. Nem kívánok arra kitérni történelmileg, hogy ki mit rontott el az előző kormányok idején az AKA vagy az M5ös kapcsán megkötött szerződésekben. Tény - és ebben talán egyet t udunk érteni , hogy egy olyan helyzetet kellett megoldania a mostani kormánynak, ami súlyosan elrontott szerződés vagy szerződések következménye, és amit igazán jól megoldani bizonyára nem lehetett. Nem állítom azt, hogy a létrejött megállapodás egy minde n elemében jó, előnyös megállapodás, de azt feltétlenül gondolom, hogy a számba jöhető lehetőségek közül a legkevésbé rossz. És ez bizony nem kevés. Nem kevés, hiszen tudjuk, hogy hosszú évek óta vergődtek az egymást követő kormányok ennek a kérdésnek a me goldásán, és most valamiképpen nem egy elvileg nagyszerű, de mondom, a felkínálkozó, választható lehetőségek közül a legkevésbé rosszat sikerül meggyőződésem szerint választani. Ezért azután én azt gondolom, senki nincs zavarban, sem a GKM, sem a kormány, sem a kormánykoalíció képviselői közül, hogy itt választ kell adni kérdésekre, az önök által javasolt, ha jól emlékszem, 19 kérdésre vagy esetleg még annál is többre, ami majd a bizottság munkája során föl fog merülni. Egyébként hadd tegyem zárójelben hozz á, hogy Gaál Gyula államtitkár úr ezt a gazdasági bizottság említett ülésén megtette már, részletekbe menően megtette. Úgy gondolom, nem fair a dolgot úgy beállítani, mintha ő bármilyen kérdés megválaszolása elől menekült volna. Nyilván a vizsgálóbizottság nak több ideje lesz ezekkel a kérdésekkel foglalkozni, és akkor önök még alaposabb válaszokat fognak kapni, hacsak - reményeim szerint - nem abból kell kiindulnunk, hogy önök eleve eldöntötték, mi lesz az ítélet, és bármi érv is le fog peregi önökről. Remé lem, nem ez lesz, mert egy ilyen nehéz kérdés megoldásában egyébként, és ismerve a jelenlegi politikai viták lefolyását itt, a parlamentben vagy a bizottságokban, éppen az sem életszerűtlen, ha az ember azt vizionálja, hogy bármilyen megoldást választott v olna is a kormány, bármilyen más, ettől eltérőt, akkor azzal szemben ugyanolyan gyanakvások és kételyek fogalmazódhattak volna meg az önök részéről. Pedig mindannyian tudjuk, hogy az M5ös, úgynevezett AKAügy megoldása elemi erejű, feszítő erejű politikai kérdés volt. Amíg jó egy éven keresztül, előző beosztásomban a környéken, tehát az Alföld különféle településein voltam fórumozni és különféle más szakmai rendezvényeken, a bőrömön éreztem, fizikailag, hogy az ottani embereket mennyire ez a kérdés irritál ja a legjobban, és mennyire ennek a kérdésnek a megoldását várják elsősorban a kormánytól. De ha nem ment volna is az ember, itt, a parlamentben, pont önöktől, folyamatosan, egyetlen hét kihagyása nélkül, mindig vissza- és visszatérően ez a kérdést fölmerü lt, számonkérésre került, hogy miért csak tárgyalgat, ha egyáltalán tárgyalgat a kormány, miért nem születik már meg a megállapodás, miért nem kötünk már valami, az embereket megnyugtató megoldásról szóló szerződést. Hát most itt van, sikerült, és ezzel, ú gy tűnik, önöket kevéssé nyugtattuk meg. Folyamatosan ismétlődik a kérdésekben, hogy kinek van abból haszna, hogy, és kinek mennyi haszna van abból, hogy. Én azt gondolom, haszna igazán az M5ös autópályát használóknak lesz ennek a szerződésnek vagy szerző déscsomagnak az aláírásából.