Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 9 (130. szám) - Jelentés a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készített nemzeti stratégiai program megvalósulásáról, az ellátó-intézményrendszer átvilágításáról és hatékonyságvizsgálatáról, valamint a jelentés elfogadásáról országgyűlési határozati javasla... - ELNÖK (Harrach Péter): - ARATÓ GERGELY (MSZP):
1132 hogy ezt a problémát orvosolja, habár - ez is jól hangzik tévéidőben - ők is tudják, hogy ez nem így van. Az előző ciklusban lett az államigazgatási része az Ifjúsági és Sportminisztérium, megkezdődött az a koordináció, az az összefogás, amelyről most oly an büszkén beszélnek. Akkor volt először kiírva olyan pályázat, amely civil szervezeteket segített. Abban az időszakban történt kezdeményezés arra, hogy a kábítószerügyi egyeztető fórumok létrejöjjenek. Abban az időben történt kezdeményezés arra, hogy a ke zelőhelyek száma, amely alacsony, és nem nagy eredmény, megduplázódhasson, és még sorolhatnám, ha lenne időm, hogy mi történt az előző ciklusban, az elmúlt esztendőkben. Ehhez képest azt mondani a tévéidőben, egyébként egy közelgő kampány előtt, hogy az el őző kormány azt gondolta, a mostani ellenzéki képviselők azt gondolják, hogy csak a büntető törvénykönyv módosítása önmagában megoldja ezt a problémát, ez nem igaz (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , tisztelt képviselő urak. Azt gondolom - egy mondat még, elnök úr, befejezésképpen , remélem, lesz még lehetőségünk bizottságokban, Országgyűlésben ezekről a kérdésekről vitatkozni. Remélem, hogy akkor már mindenki őszintén, ha valamit idéz, megpróbálja ezt úgy tenni, hogy valóban haszna legyen ebből azoknak az embereknek, akik már találkoztak a kábítószerekkel, és okulás legyen azoknak, akik még hála istennek nem. Köszönöm a türelmét, elnök úr. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Folytatjuk a vitát. Arató Gergely képviselő úr következik. (17.20) ARATÓ GERGELY (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Majd itt a folyosói beszélgetésben Zsigó képviselő úrnak segítséget nyújtok ahhoz, hogy ő is képes legyen arra a manőverre, hogy kétperces hozzászólást mondjon, mert úgy látom, nehezményezte, hogy más képviselők megtették. Képviselő úr, erre önnek is van lehetősége, és ha nem él vele, akkor azt hiszem, nem megfelelő parlamentáris eszköz másoknak ezt fölróni. Tisztelt Képviselőtársaim! Persze nem erről akartam bes zélni, hiszen ez nem érne meg egy fölszólalást, hanem először is a ma itt legtöbbet vitatott kérdésben szeretném világossá tenni a Szocialista Párt álláspontját, mielőtt bárkiben - beleértve Csáky képviselő urat is - kétségek támadnának. A Szocialista Párt álláspontja szerint a büntető törvénykönyv kábítószerrel kapcsolatos tényállásainak jelenlegi formáját sem a fogyasztókat érintő szigorítás, sem a fogyasztókat érintő enyhítés irányába nem célszerű és nem helyes eltolni. Ezt nem azért gondoljuk elsősorban , mert ezt egy örökkévaló vagy tökéletes törvénynek tartanánk, hanem azért, mert az az álláspontunk, hogy ez egy álvita, ami elveszi a figyelmet az érdemi kérdés, a kábítószer elleni érdemi harc elől. Tisztelt Képviselőtársaim! Fölmerült ma a vitában, talá n Soltész képviselő úrnál az, hogy veszélyben vannake a fiatalok, veszélyeztetie a gyermekeinket a kábítószer, akik már ilyen korban vannak. Én azt mondom, hogy igen. Szembe kell néznünk ezzel a veszéllyel, és meg kell találnunk erre a legjobb eszközöket . Továbbra is azt a kábítószer elleni politikát támogatja a Szocialista Párt, amelyik megfogalmazódott a nemzeti drogstratégiában négypárti egyetértéssel - de talán még ennél is több pártival, mert akkor több párt volt a parlamentben; szóval az összes párt egyetértésével. Ezt a stratégiát tartjuk helyesnek és követendőnek, emellett állunk ki, és minden olyan törekvést támogatunk, amelyik ebbe a stratégiába beleilleszkedik a mi álláspontunk szerint. Azt mondjuk, hogy felvilágosításra van szükség, mégpedig a valóságon, és nem tévhiteken alapuló felvilágosításra, de egyetértünk azokkal a képviselőtársainkkal is, akik azt mondják, hogy ez nem lehet értékmentes ismeretterjesztés. Ennek olyan munkának kell lennie, amelyik egyben a kábítószerrel kapcsolatos ismeret eket a kábítószer elutasítására épülő attitűddel együtt alakítja ki. Azt mondjuk, hogy szükség van arra a civil hálóra, amelyik valóban a kormánytól függetlenül kezdett el kialakulni, érdekes módon még a Kádárkorszak utolsó éveiben, de amelyet több kormán y