Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 9 (130. szám) - A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - IVANICS ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ):
1048 ezt jelezze! Úgy látom, nincs ilyen, akkor nincs is mit lezárnom a részletes vitában. (Iv anics István szót kér.) Ivanics István? Igen, képviselő úr, most látom a monitoromon; parancsoljon, öné a szó. IVANICS ISTVÁN (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Kicsit bonyolult szétválasztani így, hogy egyenként is meg vannak az első szakaszban jelölve a kérdéses javaslatok. De mindenképpen az 19. pontig tárgyaljuk az alapkérdéseket. Tehát itt a fogyasztó megjelölése kapcsán, mindjárt az első javaslatnál Latorcai János képviselőtársammal a fogyasztónak egy szabatosabb meghatározását kérjük. Szeretném, h a megfontolásra venné az előterjesztő, hogy a jelenlegi szabályozást tovább finomítsuk. Azon kívül az árujelzéssel kapcsolatos szabályozás is ebben a tartományban kerül megjelölésre. Több javaslat is érkezett erre vonatkozóan Podolák György és társai részé ről, amelyekhez, úgy gondolom, a gazdasági bizottság meg fogja tenni a megfelelő kapcsolódó módosító javaslatot, mert nagyon lényeges területet érint, hiszen az árujelzések a minőség és a márkavédelem tekintetében meghatározó jelentőségűek a fogyasztók sze mpontjából. Ez a jelentős változás, hogy az Európai Unió területéről nem kell külön országot megjelölni, nem kell a származási helyet pontosan feltüntetni, számos gondot jelent. Hiszen, hogy úgy mondjam, ejtőernyőzik az egész világ erre a területre különbö ző termékeket, és elérkezünk arra a pontra, hogy bóvli kínai termékeket kapunk európai uniós márkajelzéssel. Jó lenne tehát, ha alaposan kinyitná a minisztérium is a szemét, és átgondolnánk azt, hogy hogyan és mint lehet ezt korrekt módon szabályozni úgy, hogy a fogyasztó ne szenvedjen érdeksérelmet. Ebben a szakaszban, úgy gondolom, ez a legdöntőbb jelentőségű kérdés, hogy az árujelzést helyre tudjuk tenni, tudjuke a magyar érdekeket védeni. Hangsúlyozom, itt az is szerepel, hogy mivel mint európai uniós tagország, egyes termékeinknél sokkal jobb, ha föltüntetjük azt, hogy ez magyar termék. Ha egy hungarikumról van szó, akkor nem biztos, hogy szerencsés azt egy európai uniós tömegemblémával ellátni. Tehát ezeket a feltételeket pontosabban és gondosabban, a saját érdekeink alaposabb védelmében kell megteremtenünk. Köszönöm szépen a figyelmet, a következő szakaszban majd a békéltető testületekről kívánnék szólni. Köszönöm szépen. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem, hogy kíváne ehh ez a szakaszhoz bárki hozzászólni, felszólalni. Kérem, gombnyomással jelezze! (Nincs jelentkező.) Szalay képviselő úr? Nem. Köszönöm szépen. Miután több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vita e szakaszát lezárom. Megnyitom a részletes vita második s zakaszát a 1023. pontig, Szalay Gábor képviselő úr jelezte felszólalási igényét. Parancsoljon, öné a szó. SZALAY GÁBOR (SZDSZ) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk lévő törvényjavaslathoz három módosító indítvá nyt adtam be, ezek közül kettőnek a védelmében szeretnék most érvelni. Mind a kettő a békéltető testületek működését illeti. Először talán pár szót nem érdemtelen ezekről a testületekről is szólni, hiszen kevéssé elterjedt, kevéssé ismerik még őket mind a fogyasztók, mind a vállalkozók, noha 1999. január 1jén álltak föl a békéltető testületek, amelyek a területileg illetékes gazdasági és kereskedelmi kamarák mellett működnek, és amelyeknek fő célja az, hogy a fogyasztói panaszokat a nagyon időigényes és kö ltségigényes bírósági jogi procedúrán kívül gyorsan, hatékonyan rendezzék le. Még a mai napig is viszonylag kevesen veszik igénybe ezt a békéltető fórumot, bár az eléjük terjesztett panaszos ügyek száma biztató módon megduplázódott az elmúlt évben. 2002be n 300, 2003ban pedig 700 ügy került eléjük. Azt gondolom, érdemes felhívni ezúton is a vállalkozók, a vállalkozások, a fogyasztók figyelmét a munkájukra.
