Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 9 (130. szám) - Az Európai Közösséget létrehozó szerződésnek az áruk szabad áramlását biztosító rendelkezéseihez kapcsolódó kölcsönös elismerés alkalmazásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1043 Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! Mindenekelőtt szere tnék elnézést kérni az elnök úrtól is és az Országgyűlés minden tagjától a késésem miatt, rajtam kívül álló okoknál fogva követtem el ezt az udvariatlanságot; még egyszer bocsánat érte. Hölgyeim és Uraim! Magyarország az Európai Unióhoz történő csatlakozás ára való felkészülés során vállalta, hogy a csatlakozás időpontjára jogszabályba foglalja a közösségi jog egyik legalapvetőbb értékét, az úgynevezett kölcsönös elismerés elvét. Az elv az áruk szabad áramlásának minél teljesebb megvalósulását segíti elő. A kölcsönös elismerés elvét az Európai Bíróság fejlesztette ki esetjogában. A Bizottság ennek alapján úgy foglalt állást, hogy a tagállamok számára kötelező a kölcsönös elismerés elvének kölcsönös elismerési klauzula formájában történő megjelenítése saját jo gszabályaiban, jogrendszerében. Ennek a kötelezettségnek oly módon is eleget lehet tenni, hogy az elvet egy átfogó, horizontális jellegű jogszabályba foglalja a tagállam, és így az minden egyes érintett jogszabály vonatkozásában alkalmazható. (10.20) Ez a törvényjavaslat ennek a tagállami kötelezettségnek tesz eleget oly módon, hogy a kölcsönös elismerési klauzulát egy önálló törvénybe foglalja. Az önálló törvényben történő szabályozás egyik indoka tehát az, hogy az Európai Bizottság értelmezése szerint a t agállamoknak nemzeti jogukban meg kell jeleníteniük a kölcsönös elismerés elvét. Másrészt a jogbiztonság szempontjából is alapvető fontosságú, hogy ez az elv törvényi szinten jelenjen meg a magyar jogrendszerben. Sem a közösségi jog, sem a belső jog jogbiz tonsági követelményeivel nem lenne ugyanis megfelelő összhangban az a megoldás, ha a kölcsönös elismerés elvét a vonatkozó jogszabályainkat alkalmazó hatóságok úgy lennének kötelesek érvényesíteni - adott esetben akár egy konkrét jogszabály rendelkezéseive l szemben is , hogy az a tételes jogban nem jelenik meg. Az önálló törvényben történő szabályozást indokolja továbbá az is, hogy ez az alapelv kellően hangsúlyos formában jelenjen meg a jogrendszerünkben. Fontos cél az egységesség biztosítása is, vagyis a z, hogy mind az elv hatálya alá tartozó korábbi, mind a jövőben elfogadandó jogszabályaink körében egységes módon kerüljön kialakításra az elismerési szabály. Annak érdekében, hogy a magyar szabályozás megfelelően összhangban legyen az Európai Unióban kial akult gyakorlattal, a törvényjavaslat előkészítése során kikértük - természetszerűleg - az Európai Bizottság véleményét is. A Bizottság egyetértően nyilatkozott mind a törvényjavaslat koncepciójáról, mind pedig annak konkrét normaszövegéről. Most nagyon rö viden szeretném ismertetni ennek a bizonyos kölcsönös elismerés elvének a lényegét. Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 28. cikke szerint a tagállamok között tiltott minden, az importra vonatkozó mennyiségi korlátozás, illetve az azzal egyenlő hatású bármely más intézkedés. A 28. cikkben foglalt tilalom kiterjed azokra a tagállami intézkedésekre is, amelyek nem diszkriminatívak, azaz a belföldi árukra is éppúgy vonatkoznak. A 30. cikk azonban felsorolja azokat az okokat, amelyek alapján el lehet térni a 28. cikkben foglaltaktól, vagyis amelyek alapján a másik tagállamból érkező import valamilyen oknál fogva korlátozható. Az ilyen, nem diszkriminatív korlátozó intézkedések akkor megengedettek az Európai Bíróság joggyakorlata szerint, ha fontos közérdeke t szolgálnak, annak védelméhez mindenképpen szükségesek, arányosak is, vagyis az elérni kívánt cél kevésbé korlátozó hatású intézkedéssel nem érhető el. Az Európai Bíróság azokat a fontos közérdekeket, melyeknek a 28. cikk érvényesülését korlátozó hatását elismeri, kényszerítő követelményeknek nevezi. Ilyen lehet például a közerkölcs, a közrend, a közbiztonság, a fogyasztók védelme vagy a környezet védelme. Tipikusan a 28. cikk szerinti korlátozó intézkedésnek minősülnek azok a technikai jellegű szabályok, amelyek valamely áru jellemzőire, így például az áruk összetételére, külső megjelenésére, csomagolására, annak megjelölésére, megfelelőségének tanúsítására vonatkoznak, és amelyeknek való megfelelés az áru behozatalának, forgalomba hozatalának, forgalmazás ának, illetve használatának feltételét képezi. Az ilyen szabályok tekintetében mondta ki az Európai Bíróság a kölcsönös elismerés elvét, vagyis azt, hogy az egyik tagállam nem korlátozhatja a valamely másik
