Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 9 (130. szám) - A személyazonosító igazolvánnyal történő utazással összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - HERÉNYI KÁROLY (MDF): - ELNÖK (Mandur László): - DR. FÜLE ISTVÁN (MSZP):
1040 Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most pedig felszólalásra következik Herényi Ká roly, a Magyar Demokrata Fórum képviselője, frakcióvezetője. Parancsoljon, öné a szó. HERÉNYI KÁROLY (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttem szólók ennek a törvénymódosító javaslatnak az alkotmány jogi részét meglehetős alapossággal kifejtették, habár meglehetősen kis módosításról van szó, legalábbis technikai értelemben. De én azt hiszem, hogy ennek a törvénymódosításnak sokkal nagyobb jelentősége van, mint amekkora a terjedelme. Talán nem túlzok, ha azt mondom, hogy a rendszerváltás egyik értelme és célja testesül meg, amikor a magyar polgárok szabad utazásának, mozgásának a lehetőségét megteremtjük. Gondoljunk csak vissza 1989re, amikor először a fizikai akadályok omlottak le, amikor szétvágták a zt a szögesdrótot, amely évtizedeken keresztül választotta el Magyarországot Európától, a fejlettebb NyugatEurópától. Emlékezzünk csak vissza 1989re, amikor a berlini fal leomlott a maga fizikai valóságában, amely nemcsak Európát, hanem egy országot, egy népet választott el fizikai valóságában egymástól. És emlékezzünk vissza azokra az időszakokra, amikor a magyar állampolgárok, ha szerencsések voltak, akár két útlevéllel is rendelkezhettek, és háromévente 70 dollárral a zsebükben, ha szerencséjük volt, a kkor meglátogathatták NyugatEurópát vagy a nyugati világot. Aztán 1989 után megindult egy folyamat, amelynek rendkívül fontos lépéséhez érkeztünk el. Talán a szabadság olyan élményét adja meg ez a döntés, amelyet az Országgyűlés most meg fog hozni, amire vágytunk, és amit talán csak az én korosztályom és a mi generációnk ért meg. Hiszen a ma felnövekvő ifjúságának, akiknek még nincs személyigazolványuk, és a későbbiekben jutnak majd ehhez a nagyon fontos okmányhoz, és ezzel utaznak, semmit nem jelent, ami a mi számunkra rendkívül fontos és rendkívül meghatározó. Talán ők nem fogják tudni, hiszen nem is fogják tanítani az iskolákban nekik, hogy milyen világ volt itt 1990 előtt. Talán nem fogják tudni, és nem fogják értékelni, hogy a szabadság milyen nagy dol og. Megjegyzem, azért az én generációm sem értékelte ezt úgy 1990 után, a szabadságot a maga valóságában, ahogy ezt én szerettem volna, és kívántam vonta, és ahogy én megéltem. Bízom abban, hogy nagy egyetértéssel fogja az Országgyűlés, az apró technikai h ibák ellenére, amiről Kontrát Károly képviselőtársam szólt, elfogadni ezt a törvényt, és bízom abban, hogy a magyar állampolgároknak nemcsak olyan élményt ad, ami a rendszerváltás értelmét testesíti és fogalmazza meg, hanem ez egy olyan döntés, ami az euró pai uniós tagságunk kézzelfogható következménye. Hiszen nagyon kevés dolog fog 2004. május 1je után megváltozni, ez egy rendkívül kézzelfogható és rendkívül érzékelhető eredménye lesz a döntésünknek. Abban bízom, hogy számos olyan döntés áll még előttünk, amit ilyen nagy egyetértéssel, és a magyar választópolgárok érdekében fogunk meghozni. A Magyar Demokrata Fórum természetesen támogatja ezt a törvényjavaslatot, és az Országgyűlésnek elfogadásra javasolja. Köszönöm szépen. (Általános taps.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Kétperces felszólalásra jelentkezett Füle István, a Magyar Szocialista Párt képviselője. Parancsoljon, öné a szó. DR. FÜLE ISTVÁN (MSZP) :
