Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 8 (129. szám) - A szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - DEMETER ERVIN (Fidesz):
1008 le lett védve az Unióban, ebből adódóan ezt a hazai szakgárda nem szeretné gyengíteni azzal az elisme rt ténnyel egyébként, hogy aszút Magyarországon, a történelmi Magyarországon a korábbi időszakokban is több helyen állítottak elő, és világhíresek voltak, de igazából megrögződött aszú csak a tokaji aszú volt, hiszen itt vannak meg azok a környezeti feltét elek, ahol a legnagyobb gyakorisággal, a legnagyobb biztonsággal képződik aszú. Egyébként igaza van teljes egészében a képviselő úrnak: kadarkából én magam is még technikusként ittam szekszárdi aszút, aminek tökéletesen ugyanolyan ízei voltak, ugyanazok a botrytises ízei voltak, mint minden aszúnak, de ezekkel az eseti példákkal, mondom, ne gyengítsük a tokaji aszú amúgy is erősen megtépázott pozícióját. Azt el tudom képzelni, hogy néhány év múlva esetleg ismételten ki lehessen szélesíteni, ha már sikerült az Unióban elfogadni a tokaji és az aszú nevet. Egyébként biztos, hogy lehet találni egyéb olyan megfogalmazásokat is, amelyek az ilyenfajta borkülönlegességek esetében elismertethetők a világban. Köszönöm. ELNÖK (Harrach Péter) : Lasztovicza Jenő szintén k ét percben kap szót. LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Nem szeretnék hosszasan vitázni erről a témáról, mert én is egy borvidékről jöttem, ahol érdekem, hogy képviseljem a borvidéken élőket, de én úgy gondolom, hogy az aszú nem egy szőlőfajta, nem egy borfajta, ez egy technológiának az eredményeként előállított… (Karakas János nemet int a fejével.) De! De, ez egy technológia! Az, hogy megtermelődik az aszúszem, az aszúszemet leválogatják, azt külön leteszik, utána vagy musttal, vagy borral, att ól függ, hogy milyen puttonyosat akarnak - ez egy technológia, kérem, ez egy technológia! Egyáltalán le van védve ez? Valaki levédeti, és akkor kész. Az, hogy a tokaji aszú nevet levédették, nagyon helyes dolog volt, az jó, azzal nem lehet visszaélni, de m agát ezt az eljárást, ezt a technológiai eljárást levédte már valaki? - kérdezem én. Tehát bárkinek Magyarországon, ha megfelelő szőlőfajtából olyan érett és botrytises fertőzésen átesett szőlője van, ezt az eljárást nem lehet megtiltani. Nekem ez a vélemé nyem. Köszönöm. ELNÖK (Harrach Péter) : Demeter Ervinnek adom meg a szót. DEMETER ERVIN (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót. A tokaji aszúról és az aszúról, hiszen a múltkor azért váltottunk erről néhány szót, tehát nem megismételve, hanem az ú j elemeit nézve: ez azért kicsit több, mint technológia. Valóban, technológia is, de kicsit több: kellenek hozzá természeti adottságok, kell hozzá a Botrytis cinerea, és azzal együtt tud a dolog működni. Ami az aszúkészítést illeti, valóban, a történelmi M agyarországon volt még Tokajon kívül olyan hely, ahol megvoltak ennek a természeti adottságai, sajnos ma már ezek nincsenek. A Szerémségben készült aszú, a Ménesen készült vörös kékszőlőből, a kadarkából aszú, amiről Lasztovicza Jenő beszélt, és a Fertőtó nak a ma is még inkább a túlpartján, vagy az innenső partjának is már az osztrák részén készült. Az a probléma, hogy nem mi kivételezünk Tokajjal, hanem a természet kivételez Tokajjal. Tokajban szinte minden évben adott az aszú és adottak a feltételei, míg a többi borvidéken tíz évben egyszer, esetleg kétszer fordul elő egy desszert, egy rendkívül jó évjáratban egy pici előfordul, és ezért a rendszeres használata tulajdonképpen arra épülne, hogy a tokaji aszú név húzná fel. De tekintettel arra, hogy nem for dul elő rendszeresen, hangsúlyozni kívánom, tízévente egyszer, nem tudja azt a minőséget, még akkor sem, mint Tokajban, ezért az aszú nevet kicsit lejjebb húzza, nagyon lejjebb húzza. Ezért nem tartanám helyesnek, és a magam részéről annak vagyok a híve, h ogy Tokajnál használjuk az aszút. Köszönöm.
