Országgyűlési napló - 2003. évi téli rendkívüli ülésszak
2004. január 26 (121. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Mandur László): - KUNCZE GÁBOR (SZDSZ):
95 A költségvetés vitájában kísérletet tetszettek tenni a Ház munkájának megbénítására, de a kormánypártok és a tisztviselői kar úrrá tudtak lenni a helyzeten. Az infláció nem volt ilyen alacsony a rendszerváltás óta, mint 2003ban. Lehet, hogy ez a jegy bank érdeme? Akkor adódik a kérdés: mivégre a kamatemelés?! Hova vándorol a kamat?! A Nemzeti Bank minden ráció ellenére nem csökkentette a kamatot, és valakik besöprik a hasznot a mi zsebünkből! (Folyamatos nagy zaj.) Merünke beszélni végre a Járaiféle monetáris politikáról, arról, hogy a Fidesz költekezése felett szemet hunyó volt pénzügyminiszter - ma jegybankelnök - (Az elnök csenget.) milyen monetáris politikát folytat? Merjüke kimondani, hogy igen, felelős a kialakult helyzetért? Beszéljünk nyíltan arról, hogy kinek kedvezett az erős forint, mekkora kárt okozott az európai uniós csatlakozásra készülő magyar vállalkozásoknak, az exportőröknek! Mire jó ez az egész hisztéria? Elterelni a figyelmet az elmúlt másfél év eredményeiről: a gyermeket nevelő c saládok támogatásáról, a folyamatosan növekvő családi pótlékról, a "nagyi"gyesről, a két év alatt 18 százalékot meghaladó nyugdíjemelésről, a közalkalmazotti béremelésről, a reálkeresetek több mint 25 százalékos növekedéséről, a több mint 300 ezer kisjöve delmű család havi lakásfenntartási támogatásáról, a vállalkozások számára korrupció nélkül, normatív alapon igénybe vehető adókedvezményekről; vagy talán politikailag, hogy Sárbogárdon a Szocialista Párt jelöltje több mint 50 százalékkal győzött a 25 száza lékot elérő Fideszelnök ellen! Képviselőtársaim! A személyi jövedelemadó 2003ban csökkent először a rendszerváltás óta, és ez folytatódik most, 2004ben is. A gazdasági növekedés ütemének lassulása 2000. január óta folyamatos volt 2003 nyaráig. Azt követ ően, 2003 második félévében (Nagy zaj. - Az elnök csenget.) hónapról hónapra növekedett az ipari termelés; ilyen hosszú ideig tartó növekedésre, bővülésre évek óta nem volt példa. Minden eddigit meghaladó ütemben növekszenek a beruházások és az export. Az államadósság kedvezőbb, mint a maastrichti kritériumokban előírt követelmény. Ez pedig az építkezés, a jövő záloga! (Általános, folyamatos zaj. - Az elnök többször csenget.) Képviselőtársaim! Nem kell tapsolni, csendben is lehet örülni a sikernek - még akk or is, ha nem vállaltak feladatot az elérésében. Köszönöm a figyelmet. (Derültség és közbeszólások az ellenzéki padsorokból: Bravó! - Nagy taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, frakcióvezetőhelyettes úr. Megkérdezem, h ogy a kormány nevében kíváne valaki felszólalni, ötperces időkeretben. Kérem, gombnyomással jelezze a kormánytag, amennyiben ezt kívánja tenni. (Nincs jelzés.) Úgy látom, hogy nincs ilyen. Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Kuncze Gábor frakcióvezető úr, a Szabad Demokraták Szövetségétől: "A helyzetről" címmel. Parancsoljon, öné a szó, frakcióvezető úr; és nagyobb figyelmet kérnék szépen a tisztelt képviselő hölgyektől és uraktól! KUNCZE GÁBOR (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, hónapok óta folyik a vita részben a gazdaság, részben a költségvetés helyzetéről, ami egyébként ellenmondásosnak mondható. Ellentmondás, hiszen kétségtelen tény, hogy az előző év harmadik negyedévétől kezdődően a növekedés jelei megjelentek a gaz daságban: ez megmutatkozik a beruházások növekedésében, az ipari termelés növekedésében, de akár a foglalkoztatottság növekedésében is. Ugyanakkor - és ebben van az ellentmondás - a másik oldalon pedig megjelent a bizalmatlanság a forinttal és ezen kereszt ül persze némileg a magyar gazdasággal szemben is. Ennek okai lehettek a monetáris és fiskális politika ellentmondásai, egymásnak ellentmondó intézkedései, sokszor a tettek és az elhangzó szövegek ellentmondásai. (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) Másré szt oka lehet ennek a költségvetési hiány alakulása, a költségvetés helyzete általában, a belső hiány és a külső fizetési mérleg hiányának alakulása is. És nyilván ok ezek után, hogy a befektetők egy része elment - ne elemezzük most, hogy miért , egy mási k része pedig kivár, még nem jön Magyarországra.
