Országgyűlési napló - 2003. évi téli rendkívüli ülésszak
2003. december 22 (120. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - RÓZSA ENDRE (MSZP):
18 Szeret ném, ha a képviselők az ilyen hírek kommentálásakor óvatosak lennének, és nem ülnének föl a pontatlan sajtóhíreknek. Nincs arról szó, hogy a korábban fölvett hitelek esetében a 6 százalékos kamatplafont meghaladó mértékben kellene majd kamatot fizetniük a fölvevőknek. Szeretném egyértelművé tenni - még egyszer mondom, az ellenzéki képviselők hajlamosak arra, hogy fölkapott újsághírek alapján téves nézeteket hangoztassanak ebben a kérdésben , a valóságos nézet az, amit korábban is mondtunk, és most is szere tnék megerősíteni. Ugyanakkor az is tény, hogy a későbbiekben fölvett hitelek esetében a magasabb kamatplafon szintén kamatplafonként működni fog. A jelenleg ismert jegybanki alapkamat és állampapírhozamok figyelembevételével lesz érvényes az a kamatmérték , és bízunk benne, hogy a gazdasági folyamatok tendenciáját figyelembe véve a következő év elején egyrészt a jegybanki alapkamat is csökkenni fog Magyarországon, másrészt pedig az irányadó állampapírhozamok is csökkenni fognak, és ezzel arányosan az illető hitelfelvevőknek csökkenni fog a terhük, mint ahogy a kormánydöntés eredményeképpen valamennyiünk terhe is csökkenni fog, azaz a költségvetésen keresztüli támogatásnak a mértéke. A magam részéről mindenkinek békés, boldog karácsonyt és boldog új évet kívá nok. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Rózsa Endre frakcióvezetőhelyettes ú r, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából, “A közoktatás 2003. év végén” címmel. Öné a szó, frakcióvezetőhelyettes úr. RÓZSA ENDRE (MSZP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! 2003. december 22e a téli szünet első nap ja. A megérdemelt pihenést ma kezdik meg a diákok és a pedagógusok. Van mire visszatekintenünk. Soha nem részesült ingyenes étkezésben annyi gyermek a magyar óvodákban és iskolákban, mint idén. Soha nem kapott ingyenes tankönyvet annyi tanuló, mint idén. S oha nem részesült tizenharmadik havi családi pótlékban annyi család, mint ebben az évben. Soha nem került a karácsonyfa alá annyi számítógép, digitális fényképezőgép, fotónyomtató, mint ebben az évben. Ehhez a tanévhez kapcsolódik az is, hogy aktualitását vesztette az a jóslat, miszerint elindul az iskolabezárási hullám, a 2003. év az oktatási intézmények bezárásának az éve lesz. Azért sem igaz ez, mert az elmúlt egy évtized jó pár tanévére elmondhatjuk, hogy kevesebb volt az oktatási intézmények száma, min t a megelőző évben. Bizonyítja ezt Pokorni Zoltán még miniszterként tett kijelentése is: “Egy szomorú folyamat természetes következménye a jelenleg zajló iskolabezárási hullám.” A mondatból mára elmaradt az együttérzést kifejező “szomorú” szó, és nem tartj ák már természetesnek az esetleges iskolabezárásokat. De beszélhetünke egyáltalán iskolabezárási hullámról? Lássuk csak, bekövetkezette a jelzett folyamat! Több száz iskolát fognak bezárni. Az előző évihez viszonyítva csak tizenhárommal kevesebb az óvodá k száma és félszázzal az általános iskoláké. A középiskolák száma tizenhattal több. Ez azt jelenti, hogy az oktatási intézmények száma az előző tanévhez viszonyítva mindössze 0,5 százalékkal kevesebb. Ez még rezonanciának se mondható, nemhogy hullámnak. Úg y gondolom, mindannyian egyetértünk abban, hogy egy iskola bezárása is fájdalmas az oda járó gyermekeknek és szülőknek, hiszen ezt a tanulók az állandóság, a stabilitás, a biztonságérzet elvesztéseként élik meg. Az iskola bezárása változás a családok életé ben, és a pedagóguskollégák nevelőoktató munkájában is, hiszen ezzel egy pedagógiai műhely bomlik fel. Tehát közösen kell fellépnünk minden olyan óvoda, illetve iskolabezárás ellen, amely indokolatlan. (11.50) Ugyanakkor tudnunk kell, hogy a gyermekek sz áma hazánkban csökken. Döntő többségében a tanulólétszámra lehet visszavezetni azt, ha iskola- és óvodabezárásra vagy összevonásra kerül sor. A statisztikákból ismert, hogy ebben az évben 22 ezerrel kevesebb az általános iskolás tanulók száma,
