Országgyűlési napló - 2003. évi téli rendkívüli ülésszak
2003. december 22 (120. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Szili Katalin):
12 tejtermelők, a sertéstartók, a baromfitartók, de lehetne sorolni. Ugyanakkor nem mondtak igazat mindvégig, hogy mi van benne a költségvetésben, vagy mi nincs benne. (11.20) Kedves figyelmébe ajánlom államtitkár úrnak a saját minisztere e hét végi nyilatkozatát, és ezen belül a Világgazdaságban megjelent cikket, amely azt mondja: “A termelők az EUból származó támogatások nagy részét csak 2005ben kapják meg. Németh szerint a 2004es agrárköltségvetésb en eleve a 170 milliárdos összeg fele, azaz 80 milliárd forint szerepelt volna támogatásként, gondot okoz azonban, hogy az uniós dotációkat meg kellene előlegezni.” Majd azt mondja: “Előlegezzék meg a gazdák úgy, hogy vegyenek fel hitelt, és a hitelnek fiz essék a kamatait.” Ezt még ez az újság is képtelenségnek tartja. Azt reméltem, őszintén reméltem, hogy egyszer megnézik már A tanút, és egyszer magukba szállnak, és azt mondják: Virág elvtárs, egy kicsikét sokkalsokkal több, nem önbizalomhiány, hanem őszi nteség szükségeltetik. Egyszer már a gazdáknak azt meg kellene mondani, hogy mivel számolhatnak. Meg kellene mondani, milyen támogatások lesznek. Kiderült, hogy január végéig lesz támogatási rendszer, és kiderült, hogy erről a támogatási rendszerről még az t sem lehet tudni, melyek azok, amelyek folytathatók az Unióban. Ezért volt az önök teljesítménye elfogadhatatlan. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, frakcióvezetőhelyettes úr. Kuncze Gábor frakcióvezető urat ille ti a szó, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából. KUNCZE GÁBOR (SZDSZ) : Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ember érdeklődve hallgatja az ellenzéki képviselők hozzászólásait, már csak azért is, mert négy éven keresztül nem hallhatott ilyeneket tőlük. Négy éven keresztül szemrebbenés nélkül nézték, ahogy nemhogy nem javítottak a magyar mezőgazdaságból megélni szándékozók helyzetén, hanem még jelentősen lerontották azt úgy, hogy közben semmit nem tettek annak érdekében, hogy a mezőgazda ságban vállalkozókat, vagy a mezőgazdaságból megélni szándékozókat felkészítsék az európai uniós csatlakozásra. Egy ilyen pozícióból kellett az új kormánynak indulnia, és ez az, ami jelenleg is sajnos meghatározza a szituációt, meghatározza azt, hogy mit l ehet egyáltalán kezdeni a magyar mezőgazdaság helyzetével. Természetesen a dolgok soha nem feketékfehérek, tehát nem arról van szó, hogy minden rettenetesen rossz a magyar mezőgazdaságban, mint ahogy arról sincs nyilvánvalóan szó, hogy minden rendben lenn e. Vannak pozitív folyamatok, ezek közé tartozónak gondolom egyrészt azt, hogy egyre többen ismerik fel az együttműködésben rejlő lehetőségeket, persze, nem utolsósorban azért, mert a minisztérium ösztönözi is az együttműködést, a szövetkezést, a társulást bizonyos területeken, a termelés, értékesítés területén; másrészt pedig azért is, mert valamilyen fajta optimizmust sugall az, hogy 120 milliárd forintnyi beruházás történt, megint csak részben kormányzati támogatással a mezőgazdaságban. Az igazi kérdés p ersze valóban az, ezt helyesen vetik fel ellenzéki képviselőtársaim is, mint ahogy a kormánypártiak is szokták, hogy az európai uniós csatlakozás hátrányait ki tudjuke védeni, az előnyeiből pedig sokat tudunke megszerezni a magunk számára. Ebben érdemes valóban a politikának együttműködnie, mert ez rejt magában veszélyeket, de magában hordja a siker lehetőségét is. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) :
