Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 21 (98. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): - ELNÖK (Harrach Péter): - PETTKÓ ANDRÁS (MDF): - ELNÖK (Harrach Péter):
1997 Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : További kétperces felszólalások következnek, először Gusztos Péteré a szó, SZDSZfrakció. GUSZTOS PÉTER (SZDSZ) : Köszönöm szé pen a szót, elnök úr. Nagyon sokáig nem volt olyan per Magyarországon, ahol például egy falusi cigányember beperelte volna a kocsmárost azért, mert ez a kocsmáros pusztán azért, mert ez az ember cigány, kitiltotta őt a kocsmából. Sokáig nem volt ilyen per, aztán egyszer csak lett, és ez a cigányember megnyerte ezt a pert. Nem tudhatjuk, lehet, hogy ebben az esetben meglehetősen nehéz, amiben Szabó Zoltán képviselő úr példálózik, de Eörsi Mátyásnak igaza van, a Bközéppel szemben az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy büntetőeljárást is meglehetősen nehéz indítani. De bizonyára lesznek olyan esetek, vagy lehettek volna már eddig is olyan esetek, ahol a polgári keresettel érdemes lett volna próbálkozni. Nem nagyon voltak ilyen precedensek, maguk az előbb i dézett szerzők is azt mondják, hogy ez még egy hiány. De hadd fejezzem be, az előbb nem volt erre időm, hogy mit írnak harmadik megoldásként, mert ez a legfontosabb; mi itt jól elvitatkozgatunk, de ebben valószínűleg egyet fogunk érteni. Az írja Sólyom Lás zló és Kis János: “Harmadszor: semmiféle jogi szigor nem pótolhatja a gyűlölködő beszéd visszaszorításának legfontosabb eszközét, a politikai választ. Ha Magyarországon is eljutnak oda a dolgok, hogy nem lesz helye a magukra adó emberek társaságában annak, aki nyilvánosan zsidózik és cigányozik, akkor, de csakis akkor a gyűlölködő beszéd odakerül, ahol a helye van, a politikai és társadalmi élet legszélső peremére. Ehhez hatalmas erőfeszítésekre lesz szükség, amiből az államnak, a politikai pártoknak és a d emokratikus érzelmű polgároknak egyaránt ki kell venniük a részüket.” Azt gondolom, hogy itt jön egy nagyonnagyon fontos mondat: “A gyűlölködő beszéddel szembeni konszenzus kiküzdésének terhei nem háríthatók át a büntetőjogra.” Köszönöm szépen. (Taps a ko rmánypártok soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Megadom a szót Pettkó András képviselő úrnak, MDFfrakció. PETTKÓ ANDRÁS (MDF) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Szabó Zoltán képviselőtá rsam felszólalását hallva szaladtam fel az ülésterembe, nem készültem hozzászólásra a mostani vitában. Nagyon kérem képviselőtársamat, hogy amikor egy sajnálatos jelenségről beszélünk, akkor ne különböztessünk meg semmilyen egyesületet, mert ahogy az egyik egyesület sportrendezvényén előfordulnak ilyen események, ugyanúgy a másiknál is előfordulnak ilyen események. Sőt, ne különböztessünk meg sportágakat, mert nemcsak a labdarúgópályákon, hanem aki jár jéghokimeccsekre vagy vízilabdamérkőzésekre vagy egyéb sporteseményekre, ott is néhanéha előfordulnak ilyen kijelentések. Tehát itt nem egy szurkolóközönségre kell kihegyezni a felszólalást, és nagyon kérem a képviselőtársam, hogy ne tegye ezt, hanem általában ennek a kérdésnek a megoldására kellene valami o lyan megoldást találni, ami mind a négy parlamenti párt és a közvélemény számára elfogadható lenne. Még egy észrevételem van. Én magam körülbelül 31 éve járok labdarúgómérkőzésekre és más sporteseményekre, és ez nem egy új jelenség, amiről itt, a tisztelt Ház falai között beszélünk. Sajnos, ezek a kijelentések öt éve, tíz éve, tizenöt éve, sőt, amikor pár évesen kint voltam a labdarúgómérkőzéseken vagy a jégkorongmérkőzéseken, vagy a vízilabdamérkőzéseken, akkor is elhangzottak. Természetes, hogy ha egy eseményen többen vannak, akkor nagyobb az esély arra, hogy elhangozzék, mintha kevesebben látogatják azt a sporteseményt. (Herényi Károly és Mécs Imre tapsol.) ELNÖK (Harrach Péter) :
