Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 30 (91. szám) - A kutatási és technológiai innovációs alapról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - GAZDA LÁSZLÓ, a gazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
998 alap magas működési költsége, a felhasználás nagyon laza meghatározása ellen. A többmilliárdos működtetési költségek csökkentésére és a létszám korlátozására javaslat is hangzott el, hogy a regionális tanácsok bekapcsolásával, a források odate lepítésével közel lehet vinni a vállalkozásokhoz a fejlesztést. A felhasználás látszólag mindenre biztosít lehetőséget: konferenciák szervezése, könyvkiadás és számos olyan cél, melyet más alapokból is el lehet érni. Úgy gondolom, mindez bizonytalanságot o koz inkább, és a visszaélés gyanúját ülteti el a vállalkozókban. Az akadémiai és egyetemi kutatóhelyek átmenetileg légüres térbe kerülnek, pedig jelen pillanatban ezek rendelkeznek nemzetközi kapcsolatokkal, ezek tudnak abszorbens felületet biztosítani az innovációhoz. Összegzésképpen a bizottság - elsősorban tartózkodó szavazataival - azért utasította el a törvénytervezet általános vitára bocsátását, mert az adóterhek növekedése mellett egy olyan elvonás, amely fűnyírószerűen begyűjti ezt az alapot, minden képpen igazságtalan helyzetet teremt, holott nagyon jogosnak tűnik, hogy aki részt vesz a K+F tevékenységben, azok a nagy cégek, az innovációra már most alkalmas társaságok nyilvánvalóan logikusan mentesüljenek az innovációs adó befizetése alól. De ez a je lenlegi gazdasági struktúrában inkább növelné a különbségeket, és olyan - véleményünk szerint - igazságtalan forráselosztást valósítana meg, mely egy ilyen fokozott adóterhelés mellett az egész gazdaság etikáját, az egész versenyszféra működési logikáját c áfolná, annullálná. Ezért átgondolásra javasoljuk, és a gazdasági bizottság nem javasolja a Ház elé terjesztését. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiból.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! A kisebbségi vélemény ismertetésére megadom a szót Molnár Albert képviselő úrnak… (Jelzésre:) - bocsánat, Molnár Albert volt bejelentve , Gazda László képviselő úrnak. GAZDA LÁSZLÓ , a gazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Elnö k Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ahogy képviselőtársam mondta, aki a gazdasági bizottság többségi véleményét ismertette, a kutatási és technológiai innovációs alapról szóló törvényjavaslatot a gazdasági bizottság 2003. szeptember 17én megvitatta. A törvénytervezetet 7 igen és 8 tartózkodó szavazat mellett nem tartotta általános vitára alkalmasnak. A gazdasági bizottság jelen lévő és vitában részt vevő tagjai egyetértettek abban, amit a miniszter úr is említett expozéjában, hogy az E urópai Unió lisszaboni és barcelonai csúcsértekezletén megfogalmazott célkitűzés, azaz hogy az Európai Unió váljék 2010re a világ legversenyképesebb gazdaságává, kívánatos cél. Abban is egyetértettek, hogy a kérdés törvényi szabályozása fontos, önálló ter ületként kell kezelni a kutatásfejlesztést, mert míg az Unió ezt csinálja, addig Magyarországon mármár ellehetetlenült ennek a területnek a képviselete. Tarthatatlan az is, hogy míg az Unióban a közösség átlagában a K+F ráfordítások lassan elérik a 3 szá zalékot, és ennek kétharmadát a vállalkozások fizetik be és finanszírozzák, addig nálunk alig éri el az 1 százalékot, és ennek egyharmadát finanszírozzák a vállalkozások. Abban is egyetértettünk, hogy biztosítani kell, hogy a többéves megvalósítású projekt ek és az éves ciklusú költségvetés keretei között is finanszírozhatók legyenek az innovációs elképzelések és projektek, és hogy olyan új rendszer alakuljon ki, melynek keresletorientáltsága erősítse a vállalkozások versenyképességét, és - én erre helyezném a hangsúlyt - permanens megújulásra késztesse őket, növelje a nonprofit kutatóhelyek tevékenysége iránti keresletet. Azaz - és talán ez a legfontosabb - a szellemi kutatások eredményei valóban váljanak termelőerővé, és hogy az egyetemek, a főiskolák és in tézetek olyan tudásközpontokká váljanak, melyek kapcsolatai a versenyszférával hétköznapiak, mindennaposak. Különbség közöttünk tehát az alapokban nem volt, a nézeteltérés abban bontakozott ki - és nem azon az alapon, hogy kormánypártiak vagyunke vagy ell enzékben ülünk , hogy szabade tovább terhelni a vállalkozásokat, és hogy be kelle ezt vezetni 2004. január 1jétől. Ezért határozott úgy és
