Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 30 (91. szám) - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - ELNÖK (Mandur László): - KOVÁCS TIBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
975 mértéke; az idei 3,9 millió forintról 4,4 millió forintra emelkedik a nyugdíjjárulékfizetés felső határa. Az átlagos keresetű dolgozó által 100 forint bérből fizetett adó- és járulék összege csökken, így jelentősen alacsonyabb marad, mint a 2002. évben, az adócsökkentési folyamat megindulása előtt volt. Nem változnak azonban fontos adókedvezmények, adómentes juttatások, így változatlan marad a családi adókedvezmény, a jelenleg is adómentes természetbeni juttatások kedvezménye, az étkezési és az üdülési cs ekk, az iskolakezdési támogatás és egyéb, az öngondoskodás körébe tartozó kedvezmények. Új kedvezmények is életbe lépnek, elsősorban az egészség célú megtakarítások ösztönzése, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári befizetések adókedvezménye nő. Átalaku l a lakáshitel adókedvezményének a rendszere is. A lakáspolitikai elképzelések megvalósulásának továbbra is fontos eszköze marad a lakáshitel adókedvezménye, amely a társadalmi igazságosság érdekében átalakul. Megtapasztalhattuk a rendszer működése során a nnak pozitív hatásait, de tapasztalhattuk azt is, hogy bizony visszaélnek egyes szabályozásokkal, és olyan célokra is használják ezeket a kedvezményeket, amelyeket a jogalkotó szándéka eredetileg nem tartalmazott. E tekintetben a háttérbeszélgetések során ellenzéki képviselőtársaink is bevallották azt, hogy bizony nekik is szándékukban állt korábban a korábbi rendszer megváltoztatása... (Varga Mihály: Ez nem igaz! Megint hazudik. - Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Kedvenc hobbija!) Én szívesen meghallgatom majd a képviselő urat, ha itt lesz a pódiumon. Az adókedvezményeknek azonban a jelenlegi feltételek melletti igazságtalan, pazarló, továbbá elkerülésre is lehetőséget adó változatait meg fogjuk szüntetni. Itt kell elmondanunk, hogy a kormánnyal történt, a frakció illetékes munkacsoportja által kezdeményezett egyeztetés alapján az eredeti 10 millió forintos kedvezményes határ 15 millió forintra emelkedik. Az elmúlt időszakban sokan fogalmazták meg azt a véleményüket, hogy a magyar gazdaság egyik nagy problé mája a versenyképesség romlása. Ez vitathatatlan, de kialakulásának egyik legnagyobb oka az az MNB által alkalmazott, elhibázott árfolyampolitika, amelynek következményeit a magyar vállalkozások ma is nyögik. Ezért fontosak, és szeretnék külön szólni azok ról a törvényjavaslatokról, amelyek a vállalkozások versenyképességét javító intézkedéseket tartalmaznak. Ezek a módosítások több adónemet - a társasági adót, az egyszerűsített vállalkozói adót, a helyi iparűzési adót - érintenek. Fontos lépés, hogy a társ asági adókulcs 18 százalékról 16 százalékra csökken, ez 100 milliárdos nagyságrendű fejlesztési forrást eredményez a vállalkozásoknál. (14.20) Ezzel nem elégszünk meg, és vizsgáljuk annak a lehetőségét, hogy az iparűzési adó bizonyos százaléka az adóból le vonható legyen. Javasolni fogjuk a nemzetközi társaságoknál bevált úgynevezett egyablakos ügyintézés kiterjesztését kis- és középvállalkozásokra is. A beruházások, fejlesztések meghatározó jelentőségűek a gazdasági növekedés gyorsítása szempontjából. Ezért szeretnénk ezt minden rendelkezésre álló eszközzel elősegíteni. Különösen igaz ez a foglalkoztatási szempontból hátrányos helyzetű térségekben. Az ösztönzés érdekében módosulnak a fejlesztési adókedvezmény szabályai. Ezek közül csak néhányat szeretnék kie melni. A fejlesztési adókedvezmény értékhatára 10 milliárdról 3 milliárdra csökken, hátrányos térségekben 3 milliárdról 1 milliárdra, tehát az egyharmad részére. Az adókedvezményt az eddigi öt év helyett tíz évig lehet igénybe venni. 2004től a középvállal kozások is igénybe vehetik az új beruházásokhoz - korábban csak mikro- és kisvállalkozásoknak biztosított , legfeljebb 30 millió forint beruházás megvalósításához kapcsolódó adóalapkedvezményt. 2004től a keletkező veszteség a korábbi ötéves általános id őkorlát helyett korlátlan ideig elhatárolható. A helyi iparűzési adónál a befektetési pénzügyi eszközök és kamatbevételek 50 százaléka levonható az adóalapból. Számos térségben országunkban még mindig legnagyobb probléma a munkanélküliség, tehát minden oly an intézkedés, amely új munkahelyek létesítését segíti elő, úgy gondolom, üdvözlendő. Ebbe a körbe tartozik az a kedvezmény, ahol a beruházás értékétől függetlenül engedélyezhető és
