Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 30 (91. szám) - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - GŐGÖS ZOLTÁN, a mezőgazdasági bizottság előadója:
957 Tisztelt Országgyűlés! A kulturális szolgáltatások azok, amelyekről az emberek leghamarabb lemondanak, és most erre kényszeríti őket a kormány. Éppen azokat a legkisebb jöv edelemmel rendelkező embereket sújtják jobban az adóemelések, akik eddig is csak nehezen tudták a kultúrát megfizetni. Az áfa, az szja és a tbjárulék változását tekintve elmondható, hogy alig találni olyan embert, akinek jövőre kevesebb adót kellene fizet nie. Ez a több pénzt az embereknek szocialista kampányszlogenjének Medgyessykormányra lefordított változata? - kérdezhetnénk. A benyújtott adótörvényt leginkább az amerikai William E. Simon pénzügyminiszter mondata értelmezi, engedjék meg, hogy idézzem: a z országnak olyan adórendszer kellene, ami legalábbis azt a látszatot kelti, hogy valaki tudatosan megtervezte. Tisztelt Ház! Ez a törvény nem ilyen. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Így van! - Taps az ellenzéki padsorokban.) E LNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Most pedig megadom a szót Gőgös Zoltánnak, a mezőgazdasági bizottság előadójának. Parancsoljon, képviselő úr! GŐGÖS ZOLTÁN , a mezőgazdasági bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Ú r! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága szeptember 22én tárgyalta az adótörvények módosítását, és azt többségi döntéssel általános vitára alkalmasnak tartotta. A tárgyaláson mindkét oldal azon véleményének adott hangot: a mezőgazdaság sz ereplőit sem lehet az általános hatások alól kivonni, de van néhány olyan adótétel, amely kizárólag az agrárágazat szereplőire vonatkozik. Ezekkel szeretnék foglalkozni. Az is természetes, hogy máshogy ítéli meg az előnyöket és a hátrányokat az ellenzék és a kormányoldal. A többség álláspontja szerint hiteltelen a kritika azok szájából, akik lényegesen jobb világgazdasági környezet melletti kormányzásuk alatt inkább növelték az adóterhelést, és az abból befolyó többletbevételeket egy gazdaságilag érthetetle n logika mentén osztották el. Ez a gyakorlat 2002ben megbukott, ezért kár is több szót fecsérelni rá. Az agrárágazatot érintő, 2004. évre érvényes szabályok folytatják a kisvállalkozások segítését, hiszen az őstermelők és az átalányadózást választó kister melők árbevételének adómentes értékhatára 50 százalékkal, 400 ezer forintról 600 ezer forintra emelkedik. Változatlanul személyi jövedelemadómentes a termőföld öt évre vagy ennél hosszabb idejű bérbeadása. A mezőgazdasági vállalkozások szempontjából is na gyon fontos a társasági adó csökkenése, mert mindenféle rosszindulatú híresztelés ellenére vannak még az ágazatnak világszínvonalon működő vállalkozásai, amelyek a rosszabb feltételek ellenére is képesek eredményt produkálni. Vita volt a bizottsági ülésen abban is, hogy az áfamértékek változása milyen hatással van az ágazatra. Azt elismerjük, hogy mi magunk sem támogattuk a maximális áfakulcs csökkentését. Ennek oka a következő. A jóléti programok folytatásához az infrastrukturális beruházások bővítése, az Európai Unió vidékfejlesztési programjainak társfinanszírozása forrásokat igényel, és teljesen életszerűtlen, hogy a 2 százalékos adó változására a kereskedelem árcsökkentéssel reagálna. Az árakat egy piacgazdasági keresletkínálat legalább annyira befolyá solja, mint az adómérték, hiszen tapasztaljuk, hogy ugyanazon termékek ára azonos adótartalom mellett is nagyon eltérő lehet, attól függően, hogy hol értékesítik. Természetesen egyetértünk azzal, hogy az áfa mértékének hosszabb távon csökkennie kell, mert ez jobban igazodik az európai gyakorlathoz. Az is tény, hogy a sajnos még erősen létező feketegazdaság adóztatása egyelőre csak a fogyasztáson keresztül lehetséges. Az MSZPfrakció mezőgazdasági munkacsoportja - ahogy ez a bizottsági ülésen is elhangzott - nem ért egyet a borok jövedéki adójának emelésével. Az a véleményünk, hogy ez a bevételkiesés a borhamisítás visszaszorításával és néhány kevésbé fontos termék jövedéki adójának emelésével pótolható. A másik problémánk az, hogy ez az intézkedés elsősorban az asztali borok esetében
