Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 30 (91. szám) - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - MÁRTON ATTILA, a gazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
949 Tisztelt Képviselőtársaim! A kisebbségi vélemény ismertetésére Ivanics István képviselő urat jelentették be, és ő visszalépett. (Var ga Mihály: Márton Attilát jelentettük be.) Akkor megadom a szót Márton Attila képviselő úrnak, a másik előadónak, aki kisebbségi véleményt ismertet. MÁRTON ATTILA , a gazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót, elnök asszony. T isztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Csak rövid megjegyzést tennék: nem értem a dolgot, mert a jegyzőkönyv szerint is én lettem kijelölve a kisebbségi vélemény előterjesztőjéül a tisztelt Házban, úgyhogy valószínűleg valamilyen adminisztratív félreértés lehetett. Rátérvén a törvény gazdasági bizottsági tárgyalására, illetve a kisebbségi vélemény előterjesztésére: ahogy azt Göndör képviselő úr a többségi vélemény elmondásakor már jelezte, igen hosszú és alapos vitát tartott a gazdasági bizottság az adótör vények tárgyalása kapcsán, és mi, ellenzéki képviselők összességében azt állapíthattuk meg, hogy ha a költségvetés több száz milliárdos plusz adóbevételt remél, akkor azt sehogy másképp nem lehet jellemezni, csak úgy, hogy adóemelés, tisztelt képviselőtárs aim. Miért? Azért, mert ha nemcsak kiragadunk egyegy elemet, hanem komplexitásában és gazdaságitársadalmi összefüggéseiben vizsgáljuk az előttünk lévő törvénycsomagot, akkor megállapíthatjuk, hogy az állampolgárokra 2004ben lényegesen nagyobb terhek fog nak hárulni, mint ahogy ez akár az előző kormányzati ciklus bármelyik esztendejében vagy akár 2003ban történt. A bizottsági vitában sikerült fölidéznünk az MSZP egyik klasszikusának mondását, amely úgy szól, hogy ha adunk egy virágcsokrot, nem illik azt s zálanként visszavenni. Nos, tisztelt képviselőtársaim, tisztelt televíziónézők, az elkövetkezendő esztendőben a beterjesztett adócsomag alapján pontosan ez fog történni, ugyanis azokat a szociális és jóléti intézkedéseket, amelyeket az MSZPSZDSZkormány o ly nagy önreklámozással meghirdetett, azokat most lopakodva, szálanként, minden egyes intézkedését visszaveszi, jó mélyen beleturkál az emberek zsebébe, és minden egyes forintot, amit ott talál, igyekszik gyorsan magához venni és az állami költségvetésbe b etenni. Egyik ellenzéki képviselőtársam azt is elmondta, hogy a kormány csodákra készül, de tudjuk, hogy csodák pedig - különösen az MSZPSZDSZkormány esetében - nincsenek. Így aztán nem igaz az a mondás, hogy jól járnak a munkavállalók, jól járnak a váll alkozók, és több bevétele lesz az államnak, mert ha végigtekintjük az előttünk lévő adótörvényt, akkor abból bizony azt látjuk, hogy csak az állam jut majd többletbevételhez, és jól fog járni. Miért nem lehet igaz ez a csodavárás? Már csak azért sem, tiszt elt képviselőtársaim, mert ha türelmesen és figyelmesen végiglapozzák - mi megtettük, bár csak a bizottsági ülés kezdetekor, néhány perccel a téma tárgyalása előtt kaptuk kézhez a Pénzügyminisztérium tájékoztatóját - és megnézik a táblázatokat, akkor már a személyi jövedelemadóintézkedések kapcsán is tetten érhető, hogy az a középréteg, amely ma Magyarországon igen jelentős társadalmi réteg, rosszabbul fog járni - hangsúlyozom még egyszer, a Pénzügyminisztérium statisztikája és kimutatása alapján , hiszen a reálkeresetük csökkenni fog. Az 1,2 és 1,9 millió forintos éves jövedelemmel rendelkező két, illetve háromgyermekes családokról van szó, akik - tudjuk jól - a magyar társadalom egy jelentős részét képezik. (11.10) Tehát nem igazak azok a hangzatos kije lentések, amelyek szerint az adócsökkentéssel mindenki egyértelműen jól fog járni. További állami bevételeket és a polgárok zsebéből további összegek kivételét jelenti, hogy csak néhány konkrét példát említsek, például a lakásépítési adókedvezmények felére csökkentése, az egészségügyi járulék növekedése, a nyugdíjjárulékkedvezmények megszűnése, és hogy az önkormányzatoknak se legyen túlságosan jó helyzetük, a vállalkozók számára ugyan jó az iparűzési adóalap változtatása, de - szintén a Pénzügyminisztérium statisztikáját és kimutatását hadd idézzem -
