Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 30 (91. szám) - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. SÜMEGHY CSABA, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
945 Az átlagkeresetek szintjén is hasonlóképpen csökkenések mutathatók ki és igazolódnak vissza. Ez ugyanúgy igaz 2003ról 2004re is, tehát az idei esztendőről a jövőbeli esztendőre vonatkoztatva is. Gyakorlatilag azzal az intézkedéssel, amellyel egyrészt a sávok szélesítését, másrészt a százalékpontok csökkentését tesszük meg, egyértelműen a 2004ben befizetendő személyi jövedelemadóterhek csök kenéséről lehet számot adni. Ez összességében mintegy 140 milliárd forintos nagyságrendet tesz ki. Ez a törvényjavaslat egy igazságosabb közteherviselés irányába mozdul el. Ez nyilván azt jelenti számunkra, hogy a kisebb keresetekkel, jövedelemmel rendelke zőktől a lehetőségek szerint minél kevesebb elvonásra kerülhessen sor, a másik oldalról pedig az egyszerűsítés jegyében zajlik. Itt akár az eváról, akár sok minden másról is lehetne szólni. A versenyképesség javítása mindezek mellett az, ami elsődleges fon tossággal bír, hiszen a versenyképességen keresztül vagy annak a megtartásán, fokozásán keresztül lehet a hozamtermelés képességét növelni, és ez adhat újra módot és lehetőséget akár a szociális, akár a másfajta, nehezebb sorsban lévő emberek számára törté nő pozitív elmozdulásra. Itt lehetne megint csak sok mindenről szólni. Az szja dolgairól szóltam, valamint arról, hogy a társasági adó 18 százalékról 16 százalékpontra csökken, vagy épp a beruházási és fejlesztési adókedvezményekről, ezáltal a beruházások, fejlesztések ösztönzésének a dolgáról, akár az adózás előtti nyereség 25 százalékos mértékének gyakorlatilag az adómentes fejlesztési tartalékba való helyezéséről, vagy a veszteségelhatárolás korlátlan ideig történő tartásáról, leírásának korlátlan idejéi g való megvalósításáról. Soksok egyéb más kiegészítés is hozzátartozik ehhez a dologhoz. Ezeket mérlegelte a bizottságunk, és a bizottság 12 igen szavazata mindezek alapján fogalmazódott meg. Egy mondatban összegezve azt tudnám megfogalmazni bizottságunk többségi véleménye alapján, hogy a 2004. esztendő, bár a prognózisok szerint nem azon esztendők közé tartozik, amelyek az elmúlt tíztizenegynéhány esztendő legdinamikusabban fejlődő évei, de mégis az adóelvonás vagy az adórendelkezések alapján olyan vissz aigazolódással párosul, amely az emberek számára nem negatív, hanem pozitív, a zsebekben maradó pénzek növekedésével párosul. Mint ahogy említettem, a személyi jövedelemadóterhek csökkentésén, az adóelvonás mértékének a csökkentésén keresztül ez mintegy 1 40 milliárd forintos nagyságrendet jelent. Bizottságunk pozitív, 12 igen szavazatos véleménye mindezeknek az összefüggéseknek a rendszerében alakult ki. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) (10.50) ELNÖK (dr. Dá vid Ibolya) : Tisztelt Képviselőtársaim! A foglalkoztatási bizottságban megfogalmazódott kisebbségi véleményt Sümeghy Csaba képviselő úr ismerteti. Önt illeti a szó. Képviselő úr, a kártyáját legyen szíves! DR. SÜMEGHY CSABA , a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Gúr képviselőtársam, a többségi vélemény elmondója olyan mértékben meglepett, hogy a kártyát is elfelejtettem betenni meglepetésemben. Ugyanis a foglalkoztatási bi zottságban merőben más dolgok hangzottak el, mint amit Gúr képviselő úr elmondott. Ő valóban elmondta ezt a véleményét tegnap is meg ma is, de el kell mondjam, hogy a foglalkoztatási bizottság nagy csodálatát fejezte ki amiatt, hogy a Pénzügyminisztérium ú gy megy el a nyolc hónap múlva esedékes EUcsatlakozásunk mellett, mintha ez nem is történne meg. Gyakorlatilag az adótörvényekből nem köszön vissza az, hogy a magyar állampolgároknak esélyegyenlőséget adjon az európai uniós országokkal kapcsolatban, hogy a magyar vállalatok, a magyar vállalkozók versenyképességét növelje, megkönnyítve ezzel a beilleszkedést. Hiszen
