Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 30 (91. szám) - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
936 A gépjárműszerzés illetékének mértéke emelkedik, a visszterhes szerzés mértéke 13 forint/köbcentiről 15 forint/köbcentire változik. Az ingyenes szerzés esetén az illetékmérték ennek kétszerese. Megszűnik a cégbírósági eljárási illetékek körében a százalékos illeték, és helyette tételes illeték lesz, mely azonban az esetek többségében nem jelent tehernöveked ést a céget alapítók számára. A belföldi gépjárművekre irányadó gépjárműadó összege egységesen 1000 forint/100 kilogrammról 1200 forint/100 kilogrammra emelkedik. A külföldön nyilvántartott gépjárművek adóztatása a csatlakozás időpontjától módosul. Korábba n a kiléptető vámhatóságnál megfizetendő adót a jövőben a közúti fuvarozási engedélyre felragasztandó illetékbélyeggel kell leróni. A helyi adókról szóló törvény módosítása két jelentősebb területet érint. Az egyik az adófelfüggesztés intézményének bevezet ése, a másik az iparűzési adó alapjának a mérséklése. Ez utóbbi javaslat nem csökkenti az önkormányzati bevételeket, tekintettel arra, hogy a gépjárműadóból származó bevételek az adómérték növekedése által emelkedhetnek. Az építményadó működésével kapcsola tos az adófelfüggesztés jogintézménye. A 65. életévüket betöltött magánszemélyek vagy a legalább 67 százalékban rokkant személyek számára lehetővé válik a lakásuk utáni építményadó felfüggesztése. Alacsonyabb fizetési kötelezettséget eredményez a nem pénzü gyi szektorba tartozó adóalanyok számára az a módosítási javaslat, amely szerint a befektetett pénzügyi eszközök utáni és az egyéb kapott kamatok és kamat jellegű bevételek 50 százaléka az adóalapból, a nettó árbevételből levonható. Megemlítendő még, hogy 2004től valamennyi azon vállalkozó, kft., bt. s a többi, cégformától függetlenül jogosult lesz az egyszerűsített adóalapmegállapításra, melynek évi nettó árbevétele nem több, mint 4 millió forint. A pénztári jogszabályok módosításának fő célja a pénztára k működése, ellenőrzése területén a gyakorlatban jelentkező hiányosságok megszüntetése. A változtatások többsége mindkét pénztári típusra, tehát az önkéntes pénztárakra és a nyugdíjpénztárakra egyaránt kiterjed. A bírósági végrehajtásról szóló törvénymódos ító javaslat szerint az egészségbiztosítási ellátás céljára elkülönítve kezelt pénzösszeg a foglalkoztatót terhelő, harmadik személyekkel szemben fönnálló tartozás fejében nem vonható végrehajtás alá. A kormány határozott szándéka, hogy a nem valós tartalm ú munkavégzésre irányuló megállapodásokat visszaszorítsa, csökkentse a színlelt szerződések alapján történő munkavégzést. Ezzel összefüggésben a törvényjavaslat tartalmazza a színleltnek minősített munkaügyi jogviszonyokkal összefüggő rendelkezést, melynek célja, hogy a jogszabályi feltételek megvalósulása esetén a törvényi moratórium idejére mentesítse a munkáltatót az adó- és járulékkülönbözet visszamenőleges megfizetése alól. A csődtörvény módosításával lehetővé válik, hogy a vagyonfelügyelő vagy a fölsz ámoló, illetve a végelszámoló jogszabálysértő tevékenysége miatt az adóson vagy a hitelezőn kívül harmadik személy is önállóan kifogást nyújthasson be a bírósághoz, ha a jogszabálysértő tevékenység miatt sérelmet szenved. A 2004. évi költségvetés megalapoz ása érdekében 2004. január 1jétől a pénznyerő automaták játékadója 55 ezer/forint/hó/játékhely összegről 75 ezer forintra, a Szerencsejáték Rt. lottójátékainak adómértéke 17 százalékról 24 százalékra emelkedik. A rehabilitációs hozzájárulás mértékének eme lése azt a célt szolgálja, hogy a munkáltatók a kötelezettség pénzbeli teljesítése helyett ténylegesen foglalkoztassanak csökkent munkaképességű munkavállalókat. A fogyasztói árkiegészítésről szóló törvényjavaslat a személyszállítás 15 százalékos áfakulcsa mellett osztja föl a költségvetés összeállítása során ezen a címen megállapított előirányzatot. Tartalmaz továbbá egy konstrukcionális változtatást is, a hosszabb távon teljes egészében fix összegűvé átalakítandó fogyasztói árkiegészítés rendszerében első lépcsőben a helyi tömegközlekedésben váltja fel a százalékos kulcsokat fix összegű támogatás. Így a helyi tömegközlekedés ármegállapításában nagyobb teret kapnak az önkormányzatok, ezzel is erősítve az önkormányzatiság elvét. A támogatási keretösszeg mint egy 10 milliárd forinttal növekszik a következő évre. Az intézkedések nem érintik az ingyenesen utazókat. A 65 éven felüli nyugdíjasok továbbra is ingyenesen vehetik igénybe a közlekedési eszközöket. A tanulók vasúti bérletjegyei, a
