Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 29 (90. szám) - Egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - MÉCS IMRE, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
888 Ráadásul azt mondja ki a (2) bekezdés, hogy az üres kép- és han ghordozókra vonatkozó díjat maguk a szerzői jogok közös kezelését végző szervezetek állapítják meg. Nincs másik oldal, nincs fogyasztói oldal; hiszen mindig szerződésnek kell megszületni, aminek legalább két oldala van. Ebben az esetben maguk a szerzői jog okat képviselő szervezetek, társszervezetek egymással egyeztetve állapítják meg, hogy az üres számítástechnikai eszközökre, amelyek képet vagy hangot képesek rögzíteni, ilyen pedig sok van, járadékot vetnek ki, amit aztán elosztanak. Ez, úgy gondolom, hely telen út. Helytelen út, hiszen nagyon sok esetben van olyan magáncélú felhasználás, amely semmilyen módon nem jelent többletjövedelmet vagy jövedelemfokozást. Gondolok arra, hogy ha valaki nincs otthon, fölveszi a televíziós adást, hogy később megnézhesse. A kazetta árában meg kell fizetni a szerzői jogdíjat. Vagy én például megfizetem a szerzői jogdíjat akkor, amikor CDROMra fölveszem a programjaimat, amelyeket készítettem, vagy a fényképeimet, amelyeket szintén CDROMon tárolok. Körülbelül 15 százaléko s szerzői jogdíjat fizetek ismeretlen célokra. Pozitív értékek is megjelennek természetesen, ilyennek tartom azt, hogy világosan leszögezésre kerül, hogy a nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtárak, iskolai nevelés és oktatás célját szolgáló intézmények , muzeális intézmények, levéltárak, hangarchívumok a gyűjteményeiket szerzői jogdíj nélkül közzétehetik, vagy az oktatás során felhasználják. Ugyancsak nagyon pozitívnak tartom, hogy a mű nem üzletszerű felhasználása szabad felhasználás körébe tartozik, ha az kizárólag fogyatékos személyek fogyatékosságukkal közvetlenül összefüggő igényeinek kielégítését szolgálja. Ezt talán szélesíteni is lehetne olyan módon, mint ahogy a német schwerbehinderte kifejezés mondja, hogy azok, akik más szempontból is ellehetet lenültek vagy elnehezültek. Ugyanakkor a tapasztalatok azt mutatják, hogy a túl erőszakos és túl rámenős szerzői jogi védelem károkat okoz a szerzőknek. Egyesült államokbeli példákat tudunk arról, hogy azoknak a szerzőknek, íróknak és költőknek, akik új kö nyveiket teljes egészében föltették az internetre, hogy azt bárki díjtalanul letölthesse, a könyvesbolti forgalma jelentősen megnőtt, nemcsak hogy szignifikánsan, többszörösére. Voltak olyanok, akik egy dollárt kértek minden fejezet letöltéséért és így tov ább, azoknak a forgalma lecsökkent, azokhoz képest, akik ezt nem tették. Vagy egyesült államokbeli példa, amivel nekünk is szembe kell nézni, a fájlcserélők példája, ahol gyerekek egymás között zeneszámokat cserélgetnek. Ha kiindulok abból, hogy diákgyerek ek otthon, a magnó mellett együtt meghallgatnak egy zeneszámot, azt mondja mindenki, hogy természetes dolog, együtt szórakoznak, nincs szó szerzői jogról. De ha ezt interneten teszik meg, ha a virtuális térben teszik meg, egy virtuális szobában, egy chatsz obában, abban a pillanatban föllépnek. Amerikában is egy 12 éves kislányt a bírósági egyezségben 3 ezer dollárra büntettek. Miért mondom ezeket? Azért, mert az egyensúlyra kell törekednünk nekünk, törvényhozóknak. Nincs olyan fogyasztóvédelmi törvény, elők észületben sem, amely ezekben a kérdésekben a másik oldalt képviselné. Az egyik oldalon vannak a nagy, tőkeerős vállalatok, gyárak, amelyek elkészítik a műveket, jogos sérelmeik vannak, amikor ellopják a műveiket, tömegesen sokszorosítják, a piacra viszik. Ezekkel szemben el kell járni. De amikor magánemberek személyes szerzői jogi használatáról van szó, akkor nekünk a társadalom érdekeit is figyelembe kell venni. Már most fel akarom hívni a minisztérium figyelmét arra, hogy az Unióban foglalkoznak a szoftv erszabadalmak kérdésével. Ezen a téren a magyar szakmai társadalomban igen nagy ellenállás van. Végül azt szeretném ajánlani, hogy mielőtt erre sor kerülne, jó lenne a szakmai szervezetekkel ezt egyeztetni. Egészében véve a törvényjavaslatot hasznosnak, sz ükségesnek tartom, bízom abban, hogy módosító indítványok befogadásával a legnagyobb ellentmondásokat tompítani tudjuk, de alapvetően a közös nemzetközi mentalitás kialakítása fontos, ami nem ennek a törvényjavaslatnak a primer feladata. Így természetesen általános vitára és javítások után elfogadásra javaslom a törvényjavaslatot a magam és a frakcióm nevében.
