Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 23 (89. szám) - Az elektronikus cégeljárásról és a cégiratok elektronikus úton történő megismeréséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - A társasházakról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz):
808 is rájuk bízunk , hogy a közös költség terhére kívánjáke elszámolni a másolatok kérésének költségeit, vagy pedig az azt igénylő tula jdonostársra hárítják át. Ezen az egy példán keresztül - és soksok ilyen példát említhetnék - is bemutatható, hogy mennyire ellenmondásos ez a törvényjavaslat szerkezeti felépítésében. A törvényjavaslat egyébként sok újdonságot nem hoz az 1997. évi CLVII. törvényhez képest. A most hatályos törvény néhány szakaszának módosításával is elérhető lett volna, hogy egy használhatóbb törvény szülessék. Mert ha már szép törvényről nem beszélünk, akkor legalább ez a törvény legyen használható, hiszen - mint említett em - számos közösséget, szinte minden társasházi közösséget érintenek a rendelkezései. A trehányságra - hogy így fogalmazzak - az is utal, hogy azt a társadalmi vitát nem folytatta le a kormány, az előterjesztő, amelyre szükség lett volna. Például: megkérd eztee az előterjesztő az Országos Ügyvédi Kamara álláspontját vagy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács álláspontját, hogy melyek azok az aktuális problémák, amelyek a jogalkalmazás körében felvetődnek? Hiszen valamennyi társasházi alapító okirat egy í zben bizonyára találkozott ügyvéddel, akkor, amikor azt az ügyvéd elkészítette, és ennek igazolásául azt ellenjegyezte. Hány és hány, évekig tartó per van folyamatban a magyar bíróságok előtt azért, mert a hatályos törvény sem ad kellő eligazítást és kellő védelmet a többségi tulajdonosokkal szemben! Felismerhető ugyan az előterjesztőnek az a szándéka, hogy segítsen ezen a problémán, tehát hogy egy makacs tulajdonossal szemben a többség akarata érvényesülhessen, amennyiben a kisebbségnek vagy annak az egy t ulajdonosnak a jogos, méltányos érdekét a többség döntése nem sérti, de igazából nem merte átlépni azt a határt, amelyet más vonatkozásában átlépett. Mire is gondolok? Fönntartotta azt az elvet, hogy a társasági szerződés módosításához a tulajdonostársak e gyhangú döntése szükségeltetik. Vagy fenntartotta az egyhangúság igényét abban az esetben is, ha a társasházközösség a rendes gazdálkodás körét meghaladó beruházásra határozza el magát, annak ellenére, hogy a rendes gazdálkodás körébe eső beruházásokat nag yon szűkösen, nem a kor igényeinek megfelelő körben határozza meg a törvényjavaslat a mellékleteiben. (18.00) Fenntartotta ezt az elvet, amely véleményem szerint nem tartható fenn, ha korszerű törvényt akarunk hozni, annak ellenére, hogy egyébként a hatály os törvény és maga a törvényjavaslat is sok esetben ezt maga áthágja. Mert hogyan jön létre a társasháztulajdon? Úgy, hogy a felek egy szerződésben elhatározzák, hogy az addig közös tulajdonban lévő ingatlanukat társasháztulajdonná alakítják, és ha ennek v alamelyik fél ellenszegül, a tulajdonostársak valamelyike, akkor a többi tulajdonos bírósághoz fordulhat, és bírói ítélet fogja az alapítást elvégezni. Ez azt jelenti, hogy a keresetlevélhez - és nem úgy, mint ahogyan a törvényjavaslatban szerepel, hogy ke reseti kérelemhez - mellékletként becsatolja a felperes a társasházmegalapításra javasolt alapító okiratát. És az alperesnek, aki ellenzi a közös tulajdon társasháztulajdonná alakulás útján történő megszüntetését, annak az akarata mikor jelenik meg abban az alapító okiratban, amelyet most már a bírói ítélet fog pótolni? Nyilvánvalóan nem jelenik meg. Tehát nem kőbe vésett szabály az, hogy a kisebbség, néhány tulajdonos akarata ellenére az alapító okirat nemcsak hogy módosítható, hanem egyáltalában létrehoz ható. De maga a törvényjavaslat is tartalmaz egy olyan szabályt, hogy több épületből álló társasház esetén az egy vagy több épületben lévő lakások tulajdonosai kiválhatnak a társasházi közösségből, és önálló társasháztulajdont hozhatnak létre, mégpedig a t öbbség akaratával ellentétben. Ez az igény is bíróság elé terjeszthető, tehát bírói ítélet fogja a becsatolt alapító okirat, illetve a módosított alapító okirat tartalma alapján létrehozni az önálló társasházat. Hol van itt a többség, nemhogy a kisebbség, de a többség akarata a társasház alapító okiratának a módosítására? Nyilvánvaló, hogy nincs. Tehát ez is csak példa arra, hogy nemcsak a társasháztulajdon megalapításakor, hanem annak módosításakor sem szükségeltetik az egyhangúság, és ezzel az egyetlen el vi kérdéssel szeretnék az általános vita keretében foglalkozni. Tehát azt javasoljuk, és módosító javaslatok formájában ezt be
