Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 23 (89. szám) - A jogalkotásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER, az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
773 jogalkotó hatáskörén kívül, melyet az alkotmány 35. § (1) bekezdése fogalmaz meg, milyen körben alkothat rendeletet, de az egyértelmű, hogy nincs és nem is lehet erre általános felhatalmazása. A joggal való visszaélésnek minősülne, ha csak azért helyezne a parlament hatályon kívül egy adott törvényt, hogy a kormánynak módja legyen az adott társadalmi viszonyt rendeletileg szabályozni. A fentiek alapján a bizottság többsége támogatta a javaslatot. Tisztelt Pa rlament! A T/4488. számú törvényjavaslatot megtárgyalásra és elfogadásra ajánljuk. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak, és elnézést kérek a technikai problémákért. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : A kisebbségi vélemény ismerte tője Szentgyörgyvölgyi Péter. Megadom a szót. DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER , az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmány- és igazságügyi bizottság a 4488. számú elő terjesztést, amely a jelenlegi 1987. évi 11. törvényerejű rendeletet szándékozik módosítani, az általános vitára alkalmatlannak tekintette 11 kisebbségi szavazattal, az alábbi indokok alapján. (15.00) Nem vitattuk, és ezt a bizottsági vitában el is mondtuk , hogy a '87. évi 11. törvényerejű rendelet meghozatala óta 16 év telt el, és főleg az utóbbi 13 év a társadalmi viszonyokban, a gazdasági viszonyokban olyan fantasztikus mérvű átalakítást hozott, amely önmagában is szükségessé tenne valamiféle módosítást, vagy akár egy teljesen önálló, új törvény megalkotását, hogy az életviszonyok és maga a jogszabály összhangja megteremtődjék. Tehát hangsúlyozom, akár egy új, önálló jogszabály, törvény megalkotását is szükségesnek tartanánk. Úgy érezzük azonban, hogy ez az előterjesztés tartalmában nem fedi ezeket a kívánalmakat. Eleve az általános indokolás két okra vezeti vissza azt, hogy miért is szükséges ez a törvény. Mégpedig abból indul ki, hogy az alkotmány 8. §a kiegészült egy 8/A. §sal, amely bizonyos értelemb en valóban érinti a jogalkotást, de itt aggályok merülnek fel pontosan azzal kapcsolatban, amit a többségi vélemény cáfolni igyekszik. Ez a cáfolási kísérlet azonban nem nyugtat meg bennünket. Igenis fennforogni látjuk annak veszélyét, hogy ezzel vissza le het élni. A 20. § megfogalmazása oly általános, hogy ezt igazán bárki, még jóhiszeműen is kijátszhatja, ami viszont, azt hiszem, jogrendünkben nem megengedhető. Igazából az alkotmány 8/A. §sal való kiegészítésére való hivatkozás nem elfogadható. A követke ző ok, amit az általános indokolás felhoz, az európai uniós jogharmonizációval kapcsolatos, vagyis az Európai Unió jogalkotási folyamatába való beintegrálódás. Erre nézve viszont olyan, meglehetősen zavaros és aggályos előírásokat tartalmaz az előterjeszté s, ami, szinte biztosak vagyunk benne, a gyakorlatban teljességgel alkalmatlan, tehát nem hozza meg azt a kívánt célt, amit egyébként megcéloz. Van több más kifogásunk is a véleményalkotással kapcsolatban, az előterjesztés véleményezésével, az igazságügym iniszter hatáskörének kiterjesztésével és egyebekkel kapcsolatban, amikről majd még részletesebben beszélni fogunk. Összegezve: az általános indokolás három fő célcsoportot tüntet fel, hogy milyen célokat kell hogy szolgáljon ez a törvényelőterjesztés, mé gpedig először is azt, hogy az életviszonyoknak minél jobban megfeleljen a jogszabály, másrészt, hogy időtálló legyen, a harmadik pedig, hogy megfeleljen az európai uniós elvárásoknak. Mindezt a három célt a magunk részéről is teljes egészében elfogadjuk, szükségesnek is tartjuk. Csak azt nem látjuk be, hogy ez az előterjesztés ezzel a tartalommal ezeknek a céloknak megfelel; szerintünk éppen hogy nem felel meg. Az Európai Unióhoz való harmonizációt kifejezetten késlelteti, mert olyan előírásokat tartalmaz, mint arra már utaltam, amit a gyakorlatban szinte megoldhatatlannak tekintünk.
