Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 23 (89. szám) - Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. FODOR GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
766 az Alkotmánybíróságról szóló törvény fo g lényeges rendelkezéseket tartalmazni az Alkotmánybíróságra vonatkozóan. Ez egy hosszú történet; amióta nincs ügyrend, és amióta ez a háromszintű szabályozás nem működik, több mint tíz éve áll fenn ez a helyzet, és azt gondolom, hogy valóban érdemes ezen javítani, ha megvan erre a kellő akarat és szándék. A javaslat az alkotmánymódosításban, amiről az előző vitában már szóltunk, hatásköri szabályokat állapít meg az Alkotmánybíróságra vonatkozóan, és ez így is van rendjén, ez helyénvaló dolog. A hatásköri s zabályok kapcsán valóban kell szólnom nekem is néhány szót a jogegységi határozatokkal kapcsolatban, amelyről képviselőtársaim már ugyancsak említést tettek. A javaslat tartalmaz egy elképzelést, egy javaslatot. Itt érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy ez a kérdés azért néhány évvel ezelőtt már ugyancsak napirenden volt. Az alkotmánybírósági kontroll megteremtése a jogegységi határozatokkal kapcsolatban ma is érzékeny kérdés, hiszen tudjuk azt, hogy különböző álláspontja van a Legfelsőbb Bíróságnak és az Alkotmánybíróságnak - néhány évvel ezelőtt is az volt. Akkor, megjegyzem, a Fidesz mint kormányzó párt támogatta az alkotmánybírósági kontroll megteremtését. Ezt azért említem, mert előttem Rubovszky György képviselőtársam úgy foglalt állást, hogy megvált ozott a párt álláspontja, azt mondta, hogy osztják a Legfelsőbb Bíróság álláspontját ebben az ügyben, tehát néhány évvel ezelőtt más állásponton volt a Fidesz ebben a kérdésben. Megjegyzem, akkor a Szocialista Párt viszont mint ellenzéki párt ellenezte eze n alkotmánybírósági kontroll megteremtését. A Szabad Demokraták Szövetsége már akkor is amellett volt, hogy érdemes megfontolni ezt az alkotmánybírósági kontrollt. Mi továbbra is azt mondjuk - anélkül, hogy nagyon elköteleznénk magunkat ebben a vitában , hogy végül is bármelyik megoldást lehet választani, egy biztos, hogy tiszta megoldásra kell törekednünk. Lehet azt a megoldást választani, ahogy annak idején már ez - hangsúlyozom, évekkel ezelőtt - felmerült, és akkor is érdekes módon a kormánypártok fors zírozták az alkotmánybírósági kontroll megteremtését. Lehet tehát ezt az utat választani, ez is egy járható út, de lehet egy másik utat is választani: lehet azt mondani, hogy nincs szükség az alkotmánybírósági kontrollra, viszont akkor a jogegységi határoz atok kötelező erejét kell megszüntetni, hiszen nekünk az az álláspontunk, hogy a jogegységi határozatok jogot hoznak létre. Mi bármelyik tiszta megoldást tudjuk támogatni a magunk részéről. Szeretnék egy másik kérdéssel is foglalkozni, nevezetesen azt gond olom, hogy a javaslatnak - amellett, hogy hangsúlyoznám, mi támogatjuk az előttünk fekvő javaslatot - azért van néhány hiányossága vagy gyenge pontja, amelyre szeretném felhívni a figyelmet. Először is nem tartjuk jónak, hogy a határidők kérdése igazából n em jelenik meg a javaslatban. A határidők ügyét azért hozom elő, mert közismert, hogy az Alkotmánybíróság döntéseivel kapcsolatban sokszor merül fel az a kritika, hogy sokáig tart, amíg ezek a döntések megszületnek. Az a véleményem, hogy a jogbiztonságot s zolgálja az, ha bizonyos döntéseknél vannak kiszámítható határidők. Gondoljunk csak bele, hogy egy példát említsek, hogy a nyugdíjkérdésben, a magánnyugdíjpénztárak által folyósítandó nyugdíj kérdésében, az ottani járulék előző kormány általi visszavonása ügyében többen az Alkotmánybírósághoz fordultak. Máig nem született döntés ebben a kérdésben. Ha az Alkotmánybíróság valamikor a közeljövőben döntést hoz - nyilván folyamatosan, amikor előkerül ez a kérdés , azzal kell kalkulálnia, hogy minél később hoz d öntést, annál súlyosabb költségvetési kihatásai lehetnek ennek a döntésnek, és annál megrázóbb lesz az adott kormány számára, amikor ezt a döntést meg fogja hozni. Helyes tehát, ha bizonyos ügyekben, bizonyos kérdéseknél egy belátható határidőt, akár egy 6 0 napos határidőt vezetne be a javaslat olyan határidőként, amely idő alatt az Alkotmánybíróságnak bizonyos kérdésekben döntést kell hoznia, mert egyébként azt gondolom, hogy a jogbiztonság elve sérül, ha nincs ilyen típusú kényszerítő erő a törvényben. (1 4.30) Másfelől szóba kell hoznom a jelölési rendszer sajátosságait is, ami szintén érintetlen marad a jelenlegi koncepció alapján. Látjuk azt, hogy a jelölésből rendszeresen problémák vannak itt, az
