Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 22 (88. szám) - Egyes agrár tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KARAKAS JÁNOS (MSZP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - FONT SÁNDOR (MDF):
696 egy helyre telepítve minden mozgást, amit figyelembe kell venni a szőlő egész élete, előélete és kivágása során. A 15. pontban egy régi kérést próbálunk feleleveníteni, emlékezetünkbe visszahozni, hogy tulajdonképpen a hegybíró mekkora minimális munkabé rért végezze el ezt a feladatot. Arra teszek javaslatot - de látom, több képviselőtársam erre tesz a szocialista frakcióból is javaslatot , hogy nevesítsük a mindenkori minimálbér kétszeresére ezt a fizetést. Igen komoly, felelősségteljes munkát végeznek, hiszen, mint tudjuk, a jövedéki törvény hatálya alá tartozik a bor, és ennek megfelelően, figyelembe véve a nemkívánatos visszaéléseket és a hamis termékek megjelenését - és itt a borra gondolok , a hegybírónak igen komoly feladata van. Ehhez képest fele lősségteljes munka kell hogy történjen, és jó lenne, ha olyan szilárdan állnának a hegybírók a lábukon, hogy nem kísértené meg őket egyegy erőszakos hegyközségi tag. Mire is gondolok? Az utóbbi időben leleményes vállalkozók elhagyott szőlőterületeket vásá rolnak meg, és az a hegybíró, aki nem ismeri teljes egészében a hegyközség területén található szőlőterületeket, azoknak az állagát, vagy netán némi - sajnálatosan ezt is fel kell tételeznem - ráható pénz miatt, kiad olyan származási bizonylatokat is, ahol valóban a földhivatal szerint még szőlő szerepel a nyilvántartásban, de ha fizikailag kimegyünk arra a területre, bizony ott már régen csak birkalegelő van. Az a kérdés, hogy hogyan legyen valaki hegybíró, ha egy alacsony fizetés mellett elég erős megkere sések érhetik arra vonatkozólag, hogy legyen szíves kiadni származási bizonylatot arra és arra a területre, ahol esetleg nincs - vagy tudja, vagy nem, de a lényeg az, hogy nincs - termő szőlőterület. Innentől kezdve aki a szakmához ért, az tudja, hogy aki származási bizonylatot szerzett, az bármilyen hamisítványt üvegben lepalackozva - valamikor, amikor volt még zárjegy, akkor zárjeggyel ellátva - forgalomba tudott hozni. Ugyanis a bor életének legfontosabb indító dokumentuma ez a származási bizonylat a sző lő után. Ha ezt valaki megszerezte, nincs az a hamisítvány, amit ne tudna legálisan forgalomba hozni. Tehát ezért jogos véleményünk szerint - és remélem, a szocialista képviselőtársak szerint is, akik az indítványt ugyanígy nevesítették , hogy illő lenne a minimális bért megállapítani, és a minimálbér kétszeresét javasolni a hegybírói munka díjazására. A 16. pontba három nagy borvidék panaszát próbáltam besűríteni. Azoknak a borvidékeknek a gondja ez, ahol nagy területű szőlőültetvény található. Konkrétan az, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa országos szervezetében borvidékenként kettő küldött képviseli őket. Ez azt jelenti, hogy az a több mint 20 ezer, közel 25 ezer hektáros kunsági borvidék is kettő küldöttet juttat be, valamint a sokkal kisebb - és mos t nem akarok senkit megsérteni, de van néhány ezer hektáros borvidék - is kettő küldöttet juttat be a Hegyközségek Nemzeti Tanácsába. Roppant nagy az aránytalanság. Mi már tettünk többször javaslatot arra, hogy arányosítani kellene a szőlőterületek méretéh ez a küldöttek számát. Ebben a pontban szerintem egy rettentő nagy gesztus jellegű javaslatot teszek: azt mondom, hogy minden ötezer hektár feletti terület után keletkezhessen még egy képviselői, delegációs jog; mondom, minden ötezer hektár után. Ez azért nem akármi, mert jó néhány borvidéknek kevesebb, mint ötezer hektár a szőlőterülete - csak úgy megjegyzem , és nekik két küldöttjük van. Most itt azt mondjuk, hogy minden ötezer hektár után. Gyakorlatilag az északmagyarországi borvidék néhány területén é s a kunsági borvidéken a küldötti létszámon módosítana, változtatna ez néhány fővel. A bizottságok és a kormány sem értett ezzel egyet. Tartok tőle, hogy nem sokáig lesz tartható ez a súlyos aránytalanság, ami megmutatkozik a területi képviseletekben. A kö vetkező módosító indítvány, amelyikre fel szeretném hívni a figyelmet, a 20. számú, amelyben szintén egy jogosítványt szeretnénk határozottabban adni. Mégpedig azt, hogy aki meghatározott adatokat nem jelent be az illetékes hegyközségnek, a bejelentést elm ulasztó bírságot legyen köteles fizetni; hasonló szinkronitással, mint már néhány paragrafussal előbb is egy bírságolási lehetőséget vázoltam, ugyanezen a logikán alapul a 20. számú módosító indítvány is.
