Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 22 (88. szám) - A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésének 2002. évi végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2002. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ):
636 nem szólna bele ebbe a kérdésbe, akkor talán a franciák 19 százalékról nem vitték volna le az energia árának az áfatartalmát 5,5 százalékra ez évi döntésük alapján. Valami oka biztos, hogy van, hogy 19ről levitték 5,5 százalékra az energia árának áfatartalmát. Tehát egészen biztos, hogy valami úton - mint ahogyan a fogyasztónál is - jelentkezni fog az áfaátsorolás kérdése, és többletköltségeket fog jelenteni mindenki számára akár a szá llítás, akár az üzemanyag területén, akkor egészen biztos, hogy az árakba is mindenképpen be fog épülni. Ha az árba beépül, akkor az exporttermékben is meg fog jelenni valami útonmódon. ELNÖK (Harrach Péter) : Szabó Zoltáné a szó, MSZPfrakció. DR. SZABÓ Z OLTÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A “mi lett volna, ha” kategóriája nem biztos, hogy egy zárszámadási vitába illik. Lehetséges, hogy mi kisöpörtük volna 2002 végén a kasszát, ha a kasszában akár csak egy fillér is lett vol na. A kasszában azonban, tisztelt képviselőtársaim, kizárólag adósságlevelek voltak, mégpedig az eredetileg 511 milliárd forintban meghatározott hiányhoz képest 994 milliárd forint értékben, további 994 milliárd forint értékben. Arató Gergely felszólalása elején azt mondta, hogy az Ifjúsági és Sportminisztériumban 120 százalékkal költötték túl május 27ére a költségvetést, ez valószínűleg világrekord. Arató Gergely tévedett, ugyanis az egész kormány vonatkozásában a túlköltés nem 120 százalékos, hanem 294 s zázalékos volt május 27ére. Ez volt az, amit szerettünk volna kisöpörni a kasszából, csak sajnos nem lehetett, mert az adósság nem olyan, hogy csak úgy ki lehet söpörni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Nem tudom, jól látome, nincs több kétperces jelentkező. Folytassuk! Keller László képviselő úr nincs a teremben. Szalay Gábor, SZDSZ, öné a szó. SZALAY GÁBOR (SZDSZ) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem tudom, hirtelen vissza tudoke bi llenni az 5060 milliárdok világából a 10 000 milliárd világába, merthogy a zárszámadásról lenne szó a mai vita során; a zárszámadásról, a 2002. évi zárszámadásról, ami pedig nem jelent mást, mint a 2002. évi költségvetés végrehajtását, vagyis azt, hogy ho gy sikerült megtervezni a 2002. évi költségvetést, és hogy sikerült ezeket a terveket végrehajtani. Az elmúlt év, aminek a zárszámadását tárgyaljuk, egy ebből a szempontból igen különös, összetett év volt. Hiszen az év első felét egy kormány teljesítette, ugyanaz, amely a terveket csinálta erre az évre; az év második felét egy másik kormány teljesítette, és most itt vagyunk a parlamentben a két kormány megfelelő ellenzéke és támogatója, és némileg zavarban vagyunk, mert végül is az egyik oldal igyekszik a m ondandóját úgy alakítani, mintha a másik csinált volna nagyon rossz terveket, és minden hiba az első félévben következett volna be, miközben a másik megfordítottan úgy gondolja, hogy kiváló tervek készültek, és az év első féléve kiválóan lett teljesítve, d e a másodikban minden el lett rontva. Ez aztán nagyon nehézzé teszi a költségvetés reális kiértékelését, a határok elmosódnak a két kormány között, a két kormány teljesítése is nehezen különíthető el abszolút, egyértelmű, éles vonallal egymástól, és ez zav art okoz. (19.40) A zavart jól mutatja a parlament összes bizottságában lefolytatott vita és a meghozott határozatok. Mert az, tisztelt képviselőtársaim, hogy a kormánypárti képviselők minden bizottságban teljes egységben, konszenzussal támogatták ennek a zárszámadásnak az elfogadását, mondhatni, teljesen természetes. Az azonban már meglepő és érdekes, hogy az ellenzék hogyan viszonyult ehhez a zárszámadáshoz. Ha valakinek volt türelme és kedve elolvasni a bizottsági összefoglalókat, akkor az a következőket állapíthatta meg az ellenzék szavazásáról. Hat olyan bizottság volt, ahol az