Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 22 (88. szám) - A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésének 2002. évi végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2002. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz):
618 Ha már beszélünk előirányzat nélküli kötelezettségvállalásról, akkor, tisztelt hölgyek, urak, én csak emlékeztetek m indenkit arra, hogy amikor a gázközművagyont voltak szívesek eladni, hogy megkárosítottak minket, településeket annak idején! Annak idején a polgári kormánynak kellett rendezni ezt a zechet. Sok milliárdot kellett fizetni. Tisztelt Hölgyek, Urak! Egy kormá nyváltás nem azt jelenti, hogy nem folynak tovább az ügyek. Mi az, hogy elköltötték előre a pénzt?! Tisztelt Hölgyek, Urak! Ezek a sportcsarnokok épültek. Erre lehetett kötelezettséget vállalni, hiszen a kiírások is ilyenek. Úgyhogy én nem értem, miről bes zélnek. Nyilvánvaló, hogy az, amit mondanak, csupa rosszmájúság, arrogancia és visszafele mutogatás. Erről szól a történet. Köszönöm szépen, hogy szólhattam. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Tájékoztatom tisztelt képviselőtársaimat , hogy 28 képviselőtársunk jelezte írásban előre felszólalási szándékát. Megadom a szót Bernáth Ildikó képviselő asszonynak, a Fidesz képviselőcsoportjából. BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz) : Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elő bb a szocialista frakció képviselője, Arató úr egy rövid kiragadott példával próbálta meg illusztrálni a zárszámadási törvényben foglaltakat. Engedjék meg, hogy én ennél egy általánosabb és többeket érintő és érdeklő témáról szóljak, mégpedig a foglalkozta tottság és a munkanélküliség helyzetéről, alakulásáról. Ha végigtekintik képviselőtársaim a benyújtott törvényjavaslatot, akkor megtekinthetik benne azokat az előirányzatokat és teljesüléseket, amelyeknek elsődlegesen az volt a célja, hogy a munkanélkülisé g csökkenjen az országban, a foglalkoztatottak száma növekedjen. Ezt a célt szolgálta többek között a Széchenyiterv elfogadása és bevezetése is, amely amellett, hogy kiszámíthatóságot, tervezhetőséget és vállalkozóbarát környezet megteremtését ígérte - me g is valósította , a hazai mikro, kis- és középvállalkozások számára biztosított visszatérítendő, vissza nem térítendő támogatást, valamint kamattámogatást. (18.20) Mindez olyan nyilvános pályázaton került meghirdetésre, amely értő fülekre talált a válla lkozók között. Célul tűztük ki, hogy olyan programok valósuljanak meg, amelyek munkahelyteremtő beruházásokat hoznak létre, támogatják a kis- és középvállalkozásokat, az egyéni vállalkozásokat. Engedjék meg, hogy a teljesség igénye nélkül felhívjam a figye lmüket egy, a turisztikai célelőirányzatra vonatkozó adatra: két évre körülbelül 60 milliárd forintot tűztünk ki célul egyértelműen annak az ágazatnak a fejlesztésére, amely a GDP 10 százalékát biztosítja. A turizmusból származó bevétel olyan összeg, amely ből fedezhető hazánk importenergiaszükséglete. A 60 milliárd forint befektetéstámogatás mellett mintegy 250 milliárd forint értékű beruházás valósult meg. Több ezer munkahelyet hoztak létre a vállalkozók, és olyan gyógyfürdők, termálfürdők, gyógyszállók á tadására kerülhetett sor, amelyek mellett már büszkén feszítettek szocialista képviselőtársaink, miniszterek, sőt maga a miniszterelnök is. Hadd említsek meg ezek közül néhányat: ilyen volt például a sárvári gyógyfürdő, a hajdúszoboszlói vagy a tapolcai gy ógyszálló, amely, gondolom, az önök számára már sokkal ismerősebb, mint itt sokunk számára, hiszen a kihelyezett frakcióülésüket is ott tartották meg. A turisztika fejlesztése mellett természetesen különböző ágazatokban került sor fejlesztésekre, támogatás okra, pályázatok kiírására. Ilyen volt például az építőipar, amelynek teljesítménye 19992002 között jelentősen növekedett olyan programok megvalósításával, mint például az önkormányzati bérlakásépítés vagy az otthonteremtés. E célok mellett - amelyek a mu nkanélküliség csökkentését, a foglalkoztatottság növelését voltak hivatva szolgálni - természetesen szerettük volna elérni, hogy európai uniós csatlakozásunk előtt a hazai vállalkozások megfelelően felkészüljenek,
