Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 22 (88. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettes megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. BARÁTH ETELE, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára:
546 előttünk, méghozzá egy olyan dátum, amely hosszú időre meghatározza a nemzet sorsát, és ez 2004. május 1je, a csatlakozás időpontja. (13.30) Egyszeri és megismételhetetlen esemény, amire ennek az országn ak, minden polgárának és a kormánynak is fel kellene készülnie. Megtörtént az utolsó népszavazás is a tíz csatlakozó ország mindegyikében, és sajnos megállapíthatjuk, hogy a tizedik helyre sorolódtunk. A népszavazáson nálunk vettek a legkevesebben részt, a legkevesebben mutattak aktivitást, és a gazdasági mutatóink is a legrosszabbak. A valamikor legesélyesebb Magyarország a tíz csatlakozó közül például az infláció mint rendkívül fontos dolog tekintetében az 5,3 százalékos értékével a kilencedik helyre szor ult. Csak megemlítem, hogy Csehország 1,8 százalékkal mennyivel jobban szerepel és áll, mint mi. Az államháztartási hiány a GDP százalékában - ami szintén rendkívül fontos - Magyarország a maga 9,9 százalékával a tizedik helyen van, tehát az utolsók vagyun k. Az adósságállomány a GDP százalékában, amely Magyarországon 53,3 százalék, a hetedik helyre sorolja Magyarországot, tehát esélyeink nagyon rosszak. Most mégsem erről szeretnék beszélni, hiszen ezt számos alkalommal elmondtuk, és a kormány idáig nem hall gatta meg egyetlen intő szavunkat sem; az eredményt látjuk. Ma egy másik, legalább ilyen súlyos kérdésről szeretnék szót ejteni, ez pedig az európai uniós csatlakozást előkészítő Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány és annak eddigi tevékenysége. Ezt cs ak azért hozom elő, mert a múlt héten az európai integrációs bizottság ülésén tárgyaltuk ennek a közalapítványnak a következő esztendei munkatervét. Tisztelettel azt kérdezem a kormány képviselőitől, hogy megtörténte az EUnépszavazás eredményeinek az ért ékelése és a konzekvenciák levonása. Hiszen egy olyan közalapítványra bízzuk a következő esztendők munkáját - rendkívül fontos időszak lesz ez , amely alapítvány önmaga ismerte be, hogy a rossz előkészítés és szervezettség miatt a szükségesnél többet, kör ülbelül a dupláját használta fel a kívánatos összegnek. Az alapítvány vezetői maguk ismerték el, hogy egy olyan céget bíztak meg, amelyik nem teljesítette az elvárásokat, további 420 millió forinttal. Most ez az alapítvány fogja kézbe venni a mi kommunikác iónkat. Ez azért probléma, mert egy nemzetközi felmérés szerint a magyar polgárok a legtájékozatlanabbak; 30 százalék alig tudja, hogy mit jelent az Európai Unió, 60 százaléknak valami fogalma van az Európai Unióról, és mindösszesen 7 százalék az, aki jól tájékozott. De hogy védjem a közalapítványt - hiszen védelemre szorul , a rossz kommunikáció egyik okaként a kormányzati kommunikáció összehangolatlanságát jelölték meg. Kérdezem a kormány tisztelt képviselőitől: valóban úgy gondoljáke, hogy az alapítván y képes lesz a magyar társadalmat a következő esztendő májusára úgy felkészíteni, hogy ne csak jogilag, de felkészültség szempontjából is egyenlő és esélyes tagjai és állampolgárai legyünk az Európai Uniónak? Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az elle nzék padsoraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm. Kérdezem, a kormány nevében ki kíván felszólalni. Baráth Etele államtitkár úrnak adom meg a szót. DR. BARÁTH ETELE , a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselő Úr ! Frakcióvezető Úr! Nagyon föladta a leckét erre a válaszra, tekintettel arra, hogy az a rész, amiről nem kívánt beszélni, majdnem négy percig tartott, és egy percig tartott az a rész, amiről beszélni kívánt. Azért néhány szóban talán hadd válaszoljak az e lejére is - talán rövidebben, mint ön. Az egyik: úgy gondolom, a magyar választópolgárokat nem szabad lebecsülni. Azért, mert a politikában botrányok vannak - és sajnos azt kell mondanom, hogy ezen botrányok keletkeztetésében az ellenzéki pártok elég jelen tős szerepet vállalnak , ettől még ők átlátnak ezen, és egészen biztos,