Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. december 15 (119. szám) - Döntés napirendi ajánlás módosítására benyújtott indítványról - Az ülés napirendjének elfogadása - A Belga Királyság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, az Ír Köztársaság, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársasá... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter:
4753 (13.20) Aki nemcsak jelen volt a teremben, de figyelemmel is kísérte a miniszteri expozét, vagy aki majd utólag elolvassa, az arra a következtetésre kell jusson, hogy az expozé körülbelül ebben a szellemben fogalmazódott meg. Keserűen tapasztaltam, hogy az ellenzé k nem ebben a szellemben beszélt (Nagy zaj.) , hiszen többen megkérdőjelezték a kormányoldal politikusainak elkötelezettségét az európai értékek, az euroatlanti és az európai uniós csatlakozás iránt. A legnagyobb ellenzéki párt vezérszónokától még olyan re torikai fogások is elhangzottak, amelyek azt sejtették, mintha a Szocialista Párt padsoraiból bárki ott lett volna Jaltában, amikor Európa megosztottságáról döntöttek; mintha bármelyikünk ott lett volna a Varsói Szerződés megalakításánál; mintha bármelyikü nk jelen lett volna a KGST létrehozásánál. (Nagy zaj az ellenzéki oldalon.) Igaz, ezt egy olyan párt vezérszónoka mondta, Isten áldását kérve a mai döntésünkre, amely párt 199094 közötti megszólalásai és bekiabálásai - az akkori jegyzőkönyvekből ez egyért elműen kiderül - sértők voltak, még engem is sértettek, aki nem vagyok hívő ember, mert úgy éreztem, hogy azok sértik mások hitét, illetve vallási meggyőződését. (Nagy zaj az ellenzéki oldalon.) Aki ezt nem élte át, mert nem volt képviselő, az vegye elő az 199094 közötti parlamenti jegyzőkönyveket, nézze meg azokat, és piruljon el a szégyentől! (Taps a kormánypárti oldalon.) Ellenzéki szónokok most a népszavazás kudarcáról beszélnek, az alacsony részvételről, de eszükbe sem jut, hogy talán annak a pártnak a magatartása okozta az alacsony részvételt, amely mindvégig kételyeket fogalmazott meg a csatlakozás előnyei irányt; amelynek vezére úgy fogalmazott, hogy talán valamivel több előnye van a csatlakozásnak, mint a kívülmaradásnak - talán valamivel több, mon dta , de ezt követően egyetlen előnyről sem beszélt, csak a vélt hátrányokról, amelyek a valós problémákkal azért természetesen köszönő viszonyban vannak, de a kívülmaradáshoz képest nem tekinthetők hátránynak, ahhoz képest még a problémák is előnyösebb m egoldást kínálnak. Elszomorított, hogy az ellenzéki szónokok a tárgyilagosság, az objektivitás minimumát sem voltak képesek ebben a vitában fölvonultatni. Minden eredményt saját maguknak és minden elmaradást a mostani kormánynak tulajdonítanak, mintha nem lenne igaz az a tétel - amire utaltam , hogy négy parlament és öt kormány egymásra épülő teljesítménye mindaz, amit elértünk. Hiszen a csatlakozási tárgyalásokat ugyan ez a kormány zárta le, és hét fejezetet ez a kormány véglegesített, de mind a hétben ja vítani sikerült Magyarország pozícióit. (Zaj az ellenzéki oldalon.) Aki ezt kétkedve fogadja, az gondolkozzon el azon, vajon az előző kormány miért nyugodott bele abba, hogy Magyarországnak az Európai Parlamentben kevesebb képviselője legyen, mint az azono s népességű Belgiumnak, Görögországnak vagy Portugáliának. Miért fogadták el ezt a megoldást? (Taps a kormánypárti oldalon.) Szándékosan egy egyszerű, könnyen belátható példát hoztam, de hozhatnék ennél kevésbé áttekinthető vagy kevésbé könnyen érthető, ám legalább ilyen jellemző példákat. Mi ezeket nem kértük és nem kérjük számon önökön, hanem kijavítottuk, és arról beszélünk, hogy minden eredmény, amit elértünk, közös eredmény. Azt gondolom, ez a tárgyilagos és tiszta megközelítés. (Taps a kormánypárti ol dalon.) Arról beszélnek, hogy a jelenlegi kormány támadást intéz a független intézmények és azok független vezetői ellen. Ne vesztegessük az időt annak taglalására, vajon mennyiben és mitől, kitől független például a PSZÁF. (Németh Zsolt: Törvény rögzíti.) Erről is lehetne vitát folytatni, azt gondolom, erre ma még lesz alkalom. Számon kérni a kormánytól az átszervezés jogosságát egy olyan ellenzéknek, amely amikor kormányra került, átszervezésre hivatkozva azonnal elbocsátotta az akkori felügyeleti vezetés t, legalábbis farizeus magatartás. (Taps a kormánypárti oldalon.) Mi történt az előző ciklusban a legfőbb ügyésszel? Azt gondolom, hogy emlékeznek rá. (Nagy zaj az ellenzéki oldalon. - Dr. Frajna Imre: Lemondott. - Demeter Ervin: Na, mi történt?) Jellemző, hogy még önök is nevetve mondják, gunyoros nevetéssel, hogy lemondott. És önök tudják, hogy miért gunyoros a nevetésük, mert pontosan tudják, hogy mi történt a valóságban. (Németh Zsolt: Na, mi történt?) A jelenlegi legfőbb ügyészt csupán annyi “atrocitás ” vagy méltánytalanság érte, hogy a
