Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. december 15 (119. szám) - Döntés napirendi ajánlás módosítására benyújtott indítványról - Az ülés napirendjének elfogadása - A Belga Királyság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, az Ír Köztársaság, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársasá... - KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter, a napirendi pont előadója:
4740 Tisztelettel kösz öntöm a magyarországi ratifikáció alkalmából megjelent, az Európai Unió országait és a csatlakozó országokat képviselő nagykövet urakat és nagykövet asszonyokat. (Taps.) Köszönöm, képviselőtársaim. Most pedig megadom a szót Kovács László külügyminiszter úr nak, a napirendi pont előadójának, 15 perces időkeretben. Öné a szó, külügyminiszter úr. KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter, a napirendi pont előadója : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A rendszerváltás a magyar külpolitikában, hazánk nemzetközi kapcsolatai ban is irányváltást jelentett. A parlamenti pártok teljes egyetértésével tűzte célul Antall József kormánya a csatlakozást az euroatlanti közösséghez, a NATOhoz és az Európai Unióhoz és más demokratikus nemzetközi szervezetekhez. Még 1989ben kaptunk vend égstátust az Európa Tanácsban. 1995ben lettünk a Nemzetközi Gazdasági Együttműködés és Fejlesztési Szervezet, az OECD tagjai. 1997ben kaptunk meghívást a NATOba, és 1999 márciusában lettünk a szövetségi rendszer teljes jogú tagjai. A leghosszabb és kéts égkívül a legnehezebb út az Európai Unióig vezetett. Tizenkét évvel ezelőtt - szinte napra pontosan , 1991. december 16án írta alá Antall József miniszterelnök úr az európai integrációs szervezettel a társulási megállapodást. 1997 végén kaptunk öt másik országgal együtt meghívást a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, és a tárgyalásokat 2002 decemberében zártuk le, akkor már kilenc másik országgal együtt. A tárgyalások lezárásakor az Európai Unió megállapította, hogy Magyarország felkészült a csatlakozá sra, eleget tesz a tagság úgynevezett koppenhágai követelményeinek; Magyarország demokratikus jogállam és működő piacgazdaság, olyan ország, amely képes megfelelni az Európai Unión belüli verseny kihívásainak, és amely képes átvenni és alkalmazni az uniós vívmányokat, a közösségi jogot. Ennek alapján megkaptuk a meghívást a csatlakozásra a kilenc másik országgal együtt, és a népszavazás 84 százalékos igen döntésének, valamint az Országgyűlés egyhangú határozatának felhatalmazásával április 16án Athénban al áírtuk a csatlakozási megállapodást. A csatlakozási szándék megfogalmazásától a megállapodás aláírásáig tartó hosszú és nehéz utat együtt tettük meg. A felkészülés sikerét az ország lakosságának munkája és áldozatvállalása, négy szabadon választott parlame nt és öt kormány egymásra épülő tevékenysége tette lehetővé, hiszen a közösségi jog átvételéhez alkotmányt kellett módosítanunk, törvények, jogszabályok sokaságát kellett megalkotnunk, intézmények sorát kellett létrehoznunk. A csatlakozás melletti összefog ás alapját az Európai Unió alapvető értékeivel történő azonosulás és az a meggyőződés jelentette, hogy a felkészülés lépéseit nem az Európai Unió kedvéért, hanem saját érdekeinket követve, gazdaságitársadalmi felzárkózásunk, a modern Magyarország megterem téséért kellett megtennünk. Most az aláírt szerződés megerősítéséről kell döntenünk. Ehhez érdemes újra felidézni a bővítés és hazánk csatlakozásának jelentőségét. Érdemes emlékeztetni arra, hogy a bővítés végleg megszünteti Európa Jaltában született megos ztását. Érdemes utalni arra, hogy az Európai Uniót a világ legnagyobb, 450 millió lakosú egységes piacává teszi, az Amerikai Egyesült Államokkal azonos súlyú gazdasági hatalommá emeli, olyan erővé, amely képes lesz jelentős, talán meghatározó befolyást gya korolni a világ sorsának, a világ jövőjének alakulására. (12.20) Csatlakozásunk megnöveli Magyarország világgazdaság és világpolitikai súlyát, érdekeink érvényesítésének lehetőségeit. Hazánk mint nettó kedvezményezett ország, sok milliárdos unió s forrásokhoz jut hozzá. Ezek meggyorsítják a magyar gazdaság fejlődését, növelik a munkahelyek számát, a foglalkoztatottságot (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Csökkentik!) , gyorsítják Magyarország elmaradott térségeinek felzárkózását, javítják környezetünk állapotát, állampolgáraink számára magasabb életszínvonalat, jobb életminőséget biztosítanak, és többletjogokat is biztosítanak az Európai Unió másik 24 országában, az utazás, a tanulás, a munkavállalás vagy éppen a letelepedés
