Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. december 10 (118. szám) - Napirenden kívüli felszólaló: - ELNÖK (dr. Szájer József):
4712 sertéstartó gazdák szerint most már végleg betelt a pohár. Elvárják, hogy valamit tegyen az érdekükben a kormány a jelenleg uralkodó káosz megszüntetésére. A felvásárlási árak az önköltséget sem fedezik, de olykor a felvásárlók még ezt is sokallják. A gazdák úgy gondo lják, kettős árrendszer alakult ki. A nagyüzemi sertéseket úgyahogy felvásárolják, de jelen esetben a háztáji sertések felvásárlásával van nagyobb probléma. Az elmúlt héten egyes felvásárlók 210220 forintot fizettek, azonban erre a hétre már csak 200 for intos kilogrammonkénti árat ajánlottak, a túlsúlyos sertésekért viszont csak 160170 forintot kilogrammonként. Nyilvánvaló tehát, hogy veszteséget szül a gazdák számára a körülbelül 280 forint/kilogrammos előállítási árral szemben elképesztően alacsony, 22 0, illetve 160 forintos felvásárlási ár. Természetesen valamennyi magyar sertéstartó gazdának az a célja, hogy jószágát kellő időben, megfelelő áron tudja eladni. Ez sajnos azonban mostanság nem lehetséges. Elfogadhatatlan mindaz, ami a sertéstartó gazdákk al történik, az, hogy a felvásárlók kényükkedvük szerint szórakoznak velük, kiszolgáltatott helyzetbe hozzák őket, azokat az embereket, akik mindig ellátták az országot jó minőségű sertéshússal. Számukra nemcsak jövedelemkiegészítésként szolgál, hanem meg élhetési forma az állattartás. A tavalyi évben 260280 forint volt a felvásárlási ár, az idei 160220 forinttal szemben. Ki tudja, hol van a végeláthatatlan mélypont? Hol van az a határ, amikor a kormány végre tesz valamit? Hány vidéken élő csalá dnak kell még tönkremennie? Tudniillik egyetlen gazdasági ágazat sem bírja ki azt, hogy a végtermékük ára a tavalyihoz képest szinte a felére essen, a mezőgazdaság pedig különösen nem. A sertéstartó gazdáknak ez teljes csődöt jelent. A gazda nem tudja elkí sérni az állatot a vágóhídra, és ahhoz, hogy a minősítéshez kikötött 2025 darabszámot elérje, legalább 50 darabos hízóállományra van szükség. Az a családi gazda, aki köztudomásúan jó minőségű, bőven almozott, melegtartásban nevelt, ízes húsú sertéseket te nyészt, csűrtcsavart jogszabályok alapján ki van szolgáltatva a felvásárlóknak. Tisztelt Miniszter Úr! Ezen gazdák között sokan vannak olyanok, akik a jószágtartást jövedelemkiegészítésként végzik, mivel rendkívül alacsony, népiesen szólva tsznyugdíjjal rendelkeznek. Sajnos, őket ez a mostani, drasztikusan leromlott állapot még súlyosabban érinti. A körzetemet járva sokat beszélgetek őszinte tekintetű, kemény munkában elkérgesedett kezű emberekkel. Szomorúan kell kimondanom, hogy nekik nemcsak a pénztárcá jukat, hanem a lelküket is legalább annyira súlyosan érinti a mostani helyzet, hiszen a rendszerváltást megelőző kormányok idején ők azért kaptak nagyságrendekkel kevesebb nyugdíjat, mert tsztagok, illetve tszdolgozók voltak. Ebből fakadóan járt nekik a háztáji föld, aminek a terméséből hizlalhattak, baromfit neveltek. Mára azonban nem jövedelmező a sertéstartás, nem jövedelmező a baromfitartás, mindeközben a vidéki állattartó gazdáknak is valamiből el kell tartaniuk a családjukat. Mindezek tetejébe a kor mányzat ez idáig nem segített rajtuk abban, hogy a nehéz munkával végzett állattartásuk jövedelmező lehessen. Ezek az emberek most végső elkeseredésükben a tejtermelőkkel, a baromfitartókkal együtt az utcára készülnek azért, hogy jogaikat érvényesítsék, ho gy családjuk megélhetését biztosítani tudják. Igen tisztelt Németh Imre Miniszter Úr! Milyen lelkiismerettel várja ön a karácsonyt, miközben a gazdálkodó családok megélhetése az önök könnyelműsége miatt teljesen kilátástalan helyzetbe került? Magáénak érzie ön és a kormány a mezőgazdaságból élő gazdák problémáját? Mit kíván tenni a kormányzat a sertéstartó ágazat válságának megóvása érdekében? Gyurcsány Ferenc szavaival: Mi az hogy? Amikor a sertés, a baromfi és a tejtermelő gazdák sorsáról van szó, az FVM részéről senki sincs jelen a tisztelt Házban. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Font Sándor tapsol.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Miután a kormány részéről nincs jelen senki, ezért nem tudom megkérdezni… (Dr. Veres János a szakértői páholy előtt állva: Én jelen vagyok…) Elnézést, akkor
