Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. december 10 (118. szám) - A vám- és pénzügyőrségről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. VILÁGOSI GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
4708 Külön szeretném ezt kiemelni, és ezt a bizottsági ülés folyamán, a bizottsági ülésen szintén megtettük, a 37. § (1) bekezdésében maga az előterjesztő, a pénzügyminiszter törvényi felhatalmazást kíván adni saját magának és ellenőrző szervezetének azzal kapcsolatban, hogy olyan bűnüldözési adatok birtokába kerülhessen, amely az indokolatlan állami megfigyelés és dokumentálás irányába mutat, célhoz kötöttség és garanciális szabályok nélkül. Tisztelt Országgyűl és! Összességében azt tudom elmondani, hogy szükség van olyan jogszabályra, amely a vám- és pénzügyőrséget külön szabályozza, azonban nem feltétlenül ilyen szerkezettel és nem feltétlenül ilyen tartalommal van erre szükség. Egyébként, ha a háttérbeszélgeté seket figyelembe vesszük, habár ez nem parlamenti műfaj, akkor azt lehet mondani, hogy többen megfogalmazták itt a Ház folyosóin ezeket a gondolatokat. Egyetértek azzal, hogy jelen pillanatban ilyen formában mindenképpen módosításra szorul, sok pontosítást kell tenni a törvényhez, és mindenképpen garanciális szabályokat kell ebbe beépíteni, a kétharmados részről pedig rendészeti egyeztetést javaslok. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm szépen. Az SZDSZ következik, Világosi Gábor képviselő úrnak adom meg a szót. DR. VILÁGOSI GÁBOR , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Jó tíz éve, 1213 évvel ezelőtt, a rendszerváltás idején méltán emlegettük saját munkánkat i s úgy, hogy a magyar parlament egy törvénygyár, hiszen a teljesen megváltozott társadalmi viszonyokat, jogi és gazdasági viszonyokat új szabályokkal kellett ellátni, új szabályokat, új törvényeket kellett hoznunk. Annak idején, mondhatni, irigykedve néztük azokat az országokat, ahol ezeken a folyamatokon, az alapvető jogszabályok megalkotásán már évekkel, évtizedekkel vagy akár évszázadokkal is túl vannak. Mára már Magyarország is elérte azt a helyzetet, amikor elsősorban a meglévő jogszabályaink módosításá ra van szükség. Sajátos ugyanakkor az a történelmi helyzet, amiben vagyunk, hiszen néhány hónap múlva az Európai Unió teljes jogú tagjává válunk, és most nagyon sok jogszabályunkat már az európai, a közösségi jog alapul vételével kell módosítanunk. Ez a mu nkánk differenciált, hiszen van jó néhány olyan társadalmi életviszony, ahol nincsen közösségi jog, illetve ahol csak közvetve hatályosul a nemzetközi, illetve európai uniós jog, ellenben a most tárgyalt terület, a vámjog területe egy olyan terület, ahol k özvetlenül hatályosul a nemzetközi, azaz az európai jog. Néhány hónap múlva tehát a magyar vámjog hatályon kívül helyeződik, és átveszi szerepét az európai uniós jog, ugyanakkor azonban az EUs vámkódex végrehajtási rendeletei nem tartalmaznak szabályokat magára a végrehajtó szervezetre, a vám- és pénzügyőrségre, és ez adja meg az okát, az indokát annak, hogy új törvényt kell alkotnunk. Mint ahogy mondtam tehát, nem arról van szó, hogy teljesen új szervezetet kell kialakítani, hogy teljesen új jogintézménye ket kell bevezetni a magyar jogrendbe, hanem arról, hogy a meglévő és hatályban lévő szabályokat kell átültetni, ezeket kell módosítani kisebb és nagyobb részben, hiszen új feladatokat kell ellátni, új feladatokat is el kell látnia többek között majd a vám- és pénzügyőrségnek is. Az előttünk fekvő javaslat tartalmazza a szervezet jogállását, feladatait - mint ahogy itt már a pénzügyminisztériumi államtitkár úr is elmondta , a vámigazgatási, jövedéki igazgatási, bűnüldözési és nyomozó hatósági, rendészeti é s igazgatási jogköröket, valamint felsorolja a törvény természetesen, illetve megemlíti, részletezi a nemzetközi tevékenységét is a vám- és pénzügyőrségnek. Nos, a vám- és jövedéki igazgatási feladatoknál elsősorban kiegészítésekre, kisebb módosításokra ke rül sor. A legtöbb újdonságot teljesen egyértelműen a kényszerítő eszközök és a titkos információgyűjtésre vonatkozó rendelkezések között találhatjuk. Az előterjesztésben felsorolják, ha jól emlékszem, talán 12 paragrafusban, a pénzügyőr által alkalmazható kényszerítő eszközök közös, és mondhatni, különös szabályait. Az, hogy ezt ilyen részletesen szabályozza a
