Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. december 10 (118. szám) - A vám- és pénzügyőrségről szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
4699 DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Ú r! Tisztelt Országgyűlés! A haza bölcse, Deák Ferenc által előkészített kiegyezés megalapozta hazánk gazdasági fellendülését. (Demeter Ervin közbeszólása.) Ennek sarkalatos pontja volt gróf Lónyay Menyhért pénzügyminiszter döntése, melynek eredményeként 18 67. március 10én megalakult az önálló magyar pénzügyőrség. A vám- és pénzügyőrség feladata a mintegy másfél évszázados fennállása óta jól körülhatárolható volt: mindenkor az állami bevételek, vám, jövedéki és egyéb adók biztosítása, a nemzetközi áruforga lom ellenőrzése, a rendvédelmi tevékenység keretein belül a legális gazdálkodás és kereskedelem támogatása, a versenypiaci helyzet megteremtése, amely megköveteli a feketekereskedelem, a fehérgalléros bűnözés visszaszorítását is. E nagy múltú szervezetnek fennállása során számos esetben kellett megújulnia, komoly változásokkal szembenéznie. A szervezet fennállása óta eltelt időszak változásainak sorában is kiemelkedik az Európai Unióhoz történő csatlakozás. Az Európai Unió vámuniójához történő csatlakozás n emcsak a gazdálkodóknak jelent alapvető változásokat, hanem a végrehajtó szervezet számára is, a vám- és pénzügyőrség lesz ugyanis a szervezet, amelyet az uniós csatlakozás talán a legjobban érint. Az uniós csatlakozás nyomán a már említett feladatai továb b bővülnek, hangsúlyosabbá válik a gazdaságot szabályozó és piaci egyensúlyteremtő vámigazgatás gazdaságvédelmi, vám- és jövedéki feladata, kiegészül például fogyasztóvédelmi funkciókkal, valamint a közös agrárpolitikában szereplő termékek forgalmának elle nőrzésével, az egyre bővülő nyomozó hatósági tevékenységgel, a határon átnyúló nemzetközi bűnözés visszaszorításában való hatékony közreműködéssel. A szervezetnek a csatlakozás napjától az új, huszonöt tagállammal rendelkező Unió tagállami hatóságaival is szorosan együtt kell működnie elsősorban a közösségi vámunió és kereskedelempolitika sikeres működése érdekében. Magyarország uniós csatlakozását követően a vámjogi szabályozással kapcsolatos döntések meghozatala közösségi szintre kerül. A jelenleg hatályo s vámtörvény, mely magában foglalja az anyagi és eljárásjogi szabályok mellett a vám- és pénzügyőrség szervezetével, feladataival, jogosítványaival kapcsolatos előírásokat is, a végrehajtási rendeleteivel együtt a csatlakozáskor hatályát veszti. A csatlako zás pillanatától azonban azonnal és közvetlen hatályosuló közösségi vámkódexről szóló tanácsi és bizottsági rendeletek tagállami hatáskörbe utalják többek között a vámadminisztráció szervezeti felépítésével, jogosítványaival és feladataival kapcsolatos sza bályozást. Tisztelt Országgyűlés! A vámunióhoz történő csatlakozásnak két törvényi pillére van. Egyrészt meg kell teremteni a tagállami hatáskörben a gazdálkodók és a hatóság működéséhez szükséges anyagi és eljárásjogi szabályozást. (14.30) A közösségi vám jog végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot már tárgyalja a tisztelt Ház. A törvény végrehajtásához azonban kiszámítható jogi környezet szükséges; olyan törvény, amely egyértelműen szabályozza a végrehajtásért felelős szervezet feladatát, hatáskörét és a f eladatok végrehajtását biztosító megfelelő garanciákkal övezett - jogosítványait is. A vám- és pénzügyőrségről szóló önálló törvény megalkotását, az Európai Unióhoz történő csatlakozásból eredő kötelezettségek mellett, a végrehajtó szervezetekkel kapcsolat os jelenlegi magyar jogi szabályozási gyakorlat is indokolja. Valamennyi jelentős állami feladatot végrehajtó szervezet, így például az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, a rendőrség, a határőrség esetében a szervezet jogosítványairól, felépítéséről, va lamint feladatairól külön törvény rendelkezik. A vámszervezettel kapcsolatos előírásokat jelenleg magába foglaló vámtörvény csatlakozáskor történő hatályon kívül helyezése megteremti a lehetőséget és egyben a kötelezettséget is a parlament számára, hogy a vám- és pénzügyőrség jogállásáról, feladatairól is önálló törvényt alkosson. A vám- és pénzügyőrségről szóló törvényjavaslatban elsősorban az 1995. évi vámtörvénynek a szervezetre vonatkozó előírásai kerültek megfogalmazásra. A vámszervezet a javaslat érte lmében
