Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. december 10 (118. szám) - A szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló törvényjavaslat általános vitája - SZALAY GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
4694 Európai Unióban már ismert vagy elismert fajtát, és ez könnyebbséget okoz. Ez egy lényeges változás. Tö bb ilyen is van, de mondom, az általunk is támogatott részeket nem akarom végigsorolni, ezt az egyet kiemeltem volna. Van azonban pár kisebb olyan rész, ahol mi némi módosítást tartanánk szükségesnek, és ezt javasoljuk megfontolásra, és ezek közül említené k öthat gondolatot. A III. fejezet foglalkozik a borászati termékekkel, ezen belül a 18. és 19. § a must és a bor cukrozásával, és - helyesen - előírja és rendelkezik a cukrozás persze megfelelő feltételek mellett végrehajtható maximális mennyiségével vag y maximális mértékével; mindez bejelentési és nyilvántartási kötelezettséggel jár együtt. Azonban a 19. §ban előírt szankciórendszer, vagy nem a törvény feltételei szerint végrehajtó és megvalósító módon történő cukrozáshoz járó szankciórendszer szerintün k nem megfelelő, mert a jelentés elmulasztása esetén ugyanis két szankció van. Egyrészt a hegybíró nem ad ki származási igazolványt vagy származási bizonyítványt, ez idáig rendben levő. Másrészt azonban a törvénytervezet arról rendelkezik, hogy ekkor a heg ybíró 20100 ezer forintos pénzbírságot szabhat ki. Az utóbbi jogalapja azonban véleményünk szerint legalábbis vitatható. A hegybíró ugyanis nem hatóság, csupán néhány állami feladatot vesz át. A megoldás az lenne, ha a hegybíró a hatóságnak, például az Or szágos Borminősítő Intézetnek jelentené, és a szankcionálást a hatóság végezné el. Ezt a törvény egyébként a 23. §ában, amelyik a kékderítés témakörét kezeli, így is rendeli el, itt a bejelentési mulasztást az OBI szankcionálja. Ebben az esetben a hatóság minőségvédelmi bírságot szab ki, amit a törvény a későbbiekben helyesen szabályoz. Figyelembe kell venni, hogy a bor élelmiszer, és az élelmiszerekről szóló törvénnyel is akkor koherens, ha a szankció megegyezik, vagyis igazodik a termék mennyiségéhez. A másik apró megjegyzés: a 48. § (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy a hegyközség hatáskörében milyen ellenőrzési, nyilvántartási és bizonyítványkiadási feladatokat lát el. Ugyanakkor ezek mellett hatósági ellenőrzési feladatokat is kapna, ami véleményünk szerint összeférhetetlen az államigazgatás elveivel. Ezáltal ugyanis saját munkájának hatósági ellenőrévé válhat a hegyközség, ami járhatatlan útnak tűnik. Megemlíteném azt is, hogy a hatályba léptetés várható időpontja 2004. május 1je. A hatályosulásnál figyelembe kell venni, hogy a borgazdasági év minden év augusztus 1jén kezdődik, és a következő év július 31éig tart. Az ebből eredő feszültségek oldására a 2004. január 1je és április 30a közötti időszakban a támogatási rendszer hasonló kell hogy legy en, mint ebben az évben, vagyis 2003ban volt, például itt a hordós borok exporttámogatására gondolok. A törvényjavaslatban utalás történik a szőlő, bortermelést érintő egyéb törvényekkel szükséges jogharmonizációra, hegyközségi törvénnyel való jogharmoni zációra, a jövedéki törvénnyel való jogharmonizációra. Ez valóban nagyon fontos. A törvényjavaslat 65. §a - ez már a záró rendelkezések része - ad felhatalmazást az FVM miniszterének különféle rendeletek alkotásához. Szerintünk itt hosszas, sok, a)tól w) alpontig terjedő felosztásban arról rendelkezik, hogy az FVM minisztere milyen jellegű rendeletek megalkotására kap felhatalmazást a törvény által. Szerintünk azonban lenne két olyan téma, ahol az egészségügyi miniszter, és másik két olyan téma, ahol a pé nzügyminiszter egyetértése is szükséges kellene hogy legyen. Az egészségügyi miniszter egyetértését mi szükségesnek tartanánk a must és bor előállítására és kezelésére felhasználható kiegészítő és segédanyagokat, illetve eljárásokat kezelő rendelet megalko tásához, illetve a szőlészeti és borászati üzemek működésének engedélyezési rendjét és tevékenységének higiéniai szabályait szabályozó rendelet megalkotásához. Ugyanakkor a pénzügyminiszter közreműködését és egyetértését szükségesnek tartanánk a borászati melléktermékek kötelező hasznosítása rendjének szabályozásakor, illetve a borászati termékek megsemmisítésének szabályait kezelő rendelet összeállítása során. Ugyancsak szükségesnek tartanánk a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vezetőjének, miniszte rének egyetértését a szőlőtelepítés, illetve újratelepítés tekintetében, táj- és környezetvédelmi megfontolásokból. Bár ezen
