Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. december 8 (116. szám) - A sportról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. GÉMESI GYÖRGY (MDF): - ELNÖK (Harrach Péter): - PICHLER IMRE (MDF):
4467 önkormányzatok képviselői, merthogy a szabadidősport tipikusan egy olyan tevékenység, amelynek az egyik döntő színtere - ha nem a döntő színte re - a diáksport mellett a helyi szint, és alakítsanak ki egy olyan megoldást, ahol mindenki tudja, hogy mi a feladata. Kettőnk között a szemléletbeli különbség a leginkább talán az, hogy én azt gondolom, nem a törvény erejével kell szerepmegosztást vagy f eladatmegosztást csinálni, hanem az érintettekre kell rábízni, hogy milyen munkamegosztást alakítanak ki. Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : Gémesi Györgyé a szó, szintén két percben. DR. GÉMESI GYÖRGY (MDF) : Sajná lom, hogy ebben nem fogunk tudni egyetérteni, tekintettel arra, hogy van felelősség is a világon, tisztelt képviselőtársam. Márpedig azért a hagyományokkal rendelkező, a magyar kultúra értékeit és részét képező magyar olimpiai mozgalom, annak fenntartása, továbbéltetése - különösen akkor, ha tulajdonképpen az olimpiai mozgalom az, amelyik az egész média és a szponzori világ legnagyobb figyelmét váltja ki, mindamellett, hogy Magyarországon igen komoly eredményeket tett le az elmúlt időszakban, nem kis munka kapcsán - nem a Szabadidősport Szövetség elnökének döntése, nem a Fogyatékosok Szövetségének a döntése, nem a Paralimpiai Bizottság elnökének a döntésétől kell hogy függjön, hanem föl kell vállalnia az államnak azt, hogy milyen formában, milyen szerepet vá llal ebben a finanszírozásban. És ha ezt nem tudja fölvállalni az állam - lehet azt is mondani, hogy nem vállalja föl, jelenleg abba az irányba hatunk, hogy nem vállalja föl , akkor tudomásul kell venni, hogy ezt a szektort a magyar állam, a magyar sportk ormányzat leírja. Mert ne áltassuk magunkat, képviselőtársam: a magyar élsport ki van vérezve. Ma 10, maximum 12 olyan sportág van, amelyik világversenyen pontot tud szerezni, és ez köszönhető az edzőknek, a sportolóknak azért, mert elkötelezettek, és mind enféle különösebb egyéni érdek nélkül a presztízs és a nemzeti érzés az, ami hajtja őket, hogy jobb és jobb eredményeket érjenek el - akkor ezt tulajdonképpen leírjuk. (0.10) Ha nézzük az eredményességet, évek óta bizony szűkül a mozgástér. Márpedig ehhez forrásokra van szükség. Ez egy kulturális érték, ez egy örökség, ebbe pénzt kell tennie a magyar államnak. Nem teheti meg azt, hogy kitegye egy olyan vitának, amelyben ezen kívül körülbelül még 600 más érdek jelenik meg, és majd ők meg fognak egyezni - min tegy bedobva a gyeplőt - arról, hogy hogyan fogják majd finanszírozni a magyar élsportot, és amitől elvárja egyébként a magyar társadalom, a magyar adófizető majd egyébként Athénban jövő év augusztusában, hogy aranyérmeket hozzon, érmeket hozzon, és jól sz órakoztassa és gazdagítsa a magyar embereket. ELNÖK (Harrach Péter) : Folytatjuk a felszólalásokat. Pichler Imre képviselő úré a szó. PICHLER IMRE (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A 116., 117. pontokról szólnék, de hozzásorolhato m a 118. és a 119. ajánlási pontokat is, amelyek tulajdonképpen a Wesselényi Miklós Közalapítvánnyal foglalkozik. Mielőtt konkrétan erre rátérnék, hadd említsem meg, hogy sajnos amit az előbb Gémesi György képviselőtársam említett, ugyanez vonatkozik szint e a diáksportra is, nem látjuk még a költségvetésben sem azokat a garanciákat, amelyek az utánpótlásnevelésre a következő költségvetésben garanciákat adnának. Azt hiszem, nem kell hangsúlyoznom kimondottan, hogy 1200 forintból lett 1600 forint támogatás t anulónként. Nem olyan óriási összegről van szó, amivel megnyugtató lenne a következő évi diáksportok versenyeztetési lehetősége. Éppen ezért gondoljuk, hogy a Wesselényi Miklós Közalapítvány kuratóriumát ki kell hogy bővítsük kilenc tagra, és alapjában vév e, azt hiszem,
