Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. december 8 (116. szám) - A közbeszerzésekről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár:
4458 értékhatárok, a különböző ajánlatkérői csoportok, a különböző közbeszerzési eljárások és beszerzési tárgyak szerinti differenciált szabályozás épp en azért került a javaslat szerinti szerkezetben kialakításra, hogy a megfelelő jogalkalmazást elősegítse. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok között vannak olyanok, amelyeket az előterjesztő is tá mogatni tud, de vannak olyanok is, amelyek nem fogadhatók el, vagy azért, mert elfogadásuk a közösségi jogba ütköző megoldást eredményezne, vagy azért, mert azok nem illeszkednek a törvényjavaslat koncepciójához. Az általános vita során elhangzott, hogy a törvényjavaslat előírja, a pályázóknak kötelező kamarai tagsággal kell rendelkezniük. E kritika azonban a törvényjavaslat 61. § (1) bekezdésének e) pontjában foglalt rendelkezés téves értelmezésén alapul. E rendelkezés csupán azt írja elő, hogy amennyiben egy adott államban valamely szakma gyakorlásának feltétele egy adott szakmai érdekképviseleti szervezetben, a kamarában való tagság, akkor erre a tényre az ajánlatkérő rákérdezhet, illetve adott esetben mérlegelése szerint kizáró okként érvényesítheti a k amarai tagság hiányát. Ez természetesen nem jelenti a kötelező kamarai tagság visszaállítását. Csak zárójelben teszem hozzá, hogy bár azt tennénk. Többen hiányolják a javaslatból annak előírását, hogy a közbeszerzési eljárás megkezdésekor az ajánlatkérőkne k rendelkezniük kell a közbeszerzés fedezetével. A kritika szerint e rendelkezés kihagyása lehetővé teszi a fedezet esetleges hiányát, illetve az ajánlattevőket adott esetben felesleges versenyre készteti. A törvényjavaslat valóban nem írja elő az anyagi f edezet rendelkezésére állását, ez azonban nem jelenti azt, hogy az ajánlatkérők a jövőben megalapozatlanul indíthatnának közbeszerzési eljárásokat. Álláspontunk szerint azonban nem a közbeszerzési törvényben kell e kérdésről rendelkezni, hanem az államházt artásról szóló törvényben kell meghatározni a költségvetési szervek és az államháztartás alrendszereibe tartozó egyéb szervezetek harmadik személyekkel szembeni kötelezettségvállalásának rendjét. Másfelől azt is hangsúlyozni kell, hogy a közbeszerzési törv ényjavaslat nem korlátozza a jóhiszemű harmadik személyek azon jogát, hogy a költségvetési szervvel megkötött szerződésből eredő követelését érvényesítsék, még akkor is, ha az a költségvetési szerv költségvetését meghaladja. (23.20) Több kritika is megfoga lmazódott a törvényjavaslat által új jogintézményként bevezetett éves közbeszerzési tervvel kapcsolatban. E megjegyzések vitatták annak létjogosultságát, arra is tekintettel, hogy a javaslat az előzetes összesített tájékoztató intézményét is szabályozza. E lhangzott, hogy a közbeszerzési terv valójában megkettőzi az előzetes tájékoztató intézményét. A közbeszerzési terv előírásának célja az, hogy az ajánlatkérő szervezeteket rászorítsa arra, hogy minél hamarabb vegyék számba az adott évre tervezett közbeszer zéseiket, megelőzve ezzel a közbeszerzések részekre bontását, valamint a késedelmes, illetve nem megfelelő eljárásindítást. Az előzetes összesített tájékoztató ezzel szemben elsődlegesen a piaci szereplők előzetes tájékoztatására irányul. Az előzetes össze sített tájékoztató készítésére vonatkozó kötelezettség kizárólag az uniós rezsimben terheli az ajánlatkérőket, a nemzeti rezsimben az csupán lehetőség. Az éves közbeszerzési tervben viszont valamennyi közbeszerzést szerepeltetni kell, azok értékére tekinte t nélkül. Ugyancsak bírálat érte a közbeszerzési szabályzat készítésére vonatkozó kötelezettséget amiatt, hogy az nemcsak az úgynevezett nagybeszerzőkre vonatkozik. A törvényjavaslat azonban az általános jellegű közbeszerzési szabályzat készítésének kötele zettségét nem írja elő minden ajánlatkérő számára. A törvényjavaslat 6. §ának (2) bekezdése ugyanis feloldja az általános jellegű közbeszerzési szabályzat készítésére vonatkozó kötelezettséget azon ajánlatkérők esetében, amelyek egy évben csupán egy vagy néhány közbeszerzési eljárást folytatnak le. Az ő esetükben elegendő, hogy az adott közbeszerzési eljárás előkészítését megelőzően meghatározzák a közbeszerzési eljárás belső felelősségi rendjét. A hivatalos közbeszerzési tanácsadó intézményével kapcsolatb an az általános vita során elhangzott, hogy az előterjesztő a törvényjavaslat vonatkozó rendelkezéseivel, különösen a
