Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. december 8 (116. szám) - Az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - HERÉNYI KÁROLY (MDF):
4423 egy korábbi változatban valóban szó volt az ügyészségi törvény módosításáról, ebben a változatban azonban ez már nem szerepel. Erre azért kell hogy rámutassak, mert ugyan az indoklásnak természetesen kötőereje nincs, de általánosságban az indoklást a jogalkalmazók figyelembe szokták venni mint a jogalkotói szándék hiteles forrását. Ezt ennél a törvényjavaslatnál csak bizonyos fenntartással lehet majd a továbbiakban megtenni. Egészében vév e, tisztelt képviselőtársaim, tisztelt Országgyűlés, csak megismételni tudom, üdvözöljük, hogy sikerült a vitatott kérdésekben megállapodásra jutnunk, megelégedéssel fogadjuk, hogy a kormány ennek a megállapodásnak megfelelő és ehhez hű törvényjavaslatot t erjesztett elő, és az itt említett hibák kijavítása után a FideszMagyar Polgári Szövetség ezt a törvényjavaslatot támogatni fogja, meg fogja szavazni. Így a magam és a frakció nevében a tisztelt képviselőtársaimnak a törvényjavaslatot elfogadásra ajánlom. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Harrach Péter) : Herényi Károly képviselő úré a szó, MDFfrakció. HERÉNYI KÁROLY (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Körülbelü l hatvan hét telt el azóta, hogy elkezdtük a négypárti egyeztetést e törvény ügyében. Rendkívül fontos törvényről van szó, hiszen a Magyar Köztársaság életében, sőt a magyar nemzet életében egy olyan aktusra kerül sor a következő esztendő júniusában, amely talán a '90es rendszerváltáshoz mérhető; igaz, hogy ez a politikai aktus más dimenziókban fog lezajlani, és talán más lesz a jelentése, mint amit a rendszerváltás jelentett 1990ben. Ahogy kezdtem, hatvan héten keresztül folytak az egyeztetések, és meg k ell állapítanom, hogy végül a kompromisszumok eredményeképpen egy olyan törvényt fogunk elfogadni, amit eredendően, azt hiszem, senki nem akart, de ez a kompromisszumok természete, hogy végül egy olyan megállapodásra jutunk, és egy olyan megoldást fogadunk el, ami eredendően senki fejében nem fordult meg és nem fogant meg. Három megoldás és három út mutatkozott a technikai feladatok megoldására. Az első lett volna az elektronikus úton történő szavazás, ami rendkívül korszerű. Ezt megalapozta az a tény is, h ogy sok európai uniós tagországgal szemben és ellentétben a mi Országgyűlésünk az előző ciklusban elfogadta az elektronikus aláírásról szóló törvényt, amely egy rendkívül korszerű törvény, és amely törvénybe épített garanciák garanciát jelenthettek volna a z e törvénybe épített, elektronikus úton történő szavazás biztonságát illetően is. Ez egy rendkívül korszerű eljárásnak lett volna tekinthető, de alapvetően a problémát nem oldotta volna meg, nevezetesen, azt a problémát, hogy aki külképviseleten akar a vá lasztójogával élni, annak meglehetősen nagy terheket kell vállalnia, hiszen a helyszínre kell utaznia. A jelenlegi megoldás is ezt a nehézséget tartalmazza, de ugyanígy tartalmazta volna az elektronikus úton történő szavazás eljárása is. Ráadásul, az elekt ronikus szavazás rendkívül költségigényes, hiszen olyan, igaz, hogy egyszeri, de jelentős beruházást igényelt volna, ami jelentős terhet rótt volna a Magyar Országgyűlés költségvetésére. A második megoldás a postai úton történő szavazás lett volna, ami Eur ópa számos országában gyakorlat, és ami a legkisebb terhet rótta volna a választópolgárokra, legalábbis azokra, akik külföldön szeretnének a választójogukkal élni, illetve a választójogukat gyakorolni. Azonban azt be kell látni, hogy ennek a szavazási módn ak Magyarországon nincs hagyománya, nincs kultúrája, meglehetősen idegen a gondolkodásunktól, a posta egészen más képzeteket ébreszt a magyar agyban, mint hogy szavazásra vagy ilyen úton való szavazásra ezt az intézményt igénybe vegyük. Maradt harmadikként az az eljárás, amely végül a törvénybe került, és amelyet természetesen a Magyar Demokrata Fórum is támogatni fog, a külképviseleteken történő szavazás, méghozzá úgy, hogy a pártok által jelölt emberekből vagy tagokból megválasztva azokat, akik kiutaznak, kint fogják
