Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. december 8 (116. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. DÁVID IBOLYA (MDF):
4328 erős legyen. Ugyanakkor azt is hozzá kell tennem, hogy az a teher, ami a kamatnövekedések következtében jelentkezik a költségvetésben a következő évben (Közbeszólás a Fidesz soraiból.) , annak az ellentételét a kormány saját hatáskörben megfelelő előirányzatok befagyasztásával vagy megállításával (Lasztov icza Jenő közbeszól.) , fékezésével meg kell találja, és meg is fogja találni. (13.30) A kormánynak az a szándéka, hogy az a fajta lakossági eladósodás, a lakosság hitelállományának olyan mértékű növekedése, ami az elmúlt időszakban bekövetkezett, nem folyt atható tovább - az ezzel kapcsolatos szükséges intézkedéseket szintén meg fogja tenni a kormány. Ezen túlmenően elhatározott szándékunk az, hogy a 3,8 százalékos költségvetési hiányt a következő évben betartjuk, és betartatjuk. Ez a biztosítéka annak, hogy a gazdaság kiegyensúlyozottan fejlődjön, és hadd tegyem hozzá, hogy ez az, ami betartandó. Nincs szükség arra, hogy külön költségvetést, költségvetési pótelőirányzatokat, vagy egyéb más javaslatokat elfogadjon a kormány. Ezt kell figyelembe venni, erre ke ll törekedni, és azt gondolom, hogy a forint iránti bizalom a következő időszakban újból helyreállhat. Kérem, hogy a parlament képviselői, az ellenzéki képviselők is, szíveskedjenek a nemzeti érdeket a napi politikai érdekek fölé emelni, és szíveskedjenek segíteni azt, hogy a kormány teljesíteni tudja a feladatát. Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban. - Közbeszólások a Fidesz padsoraiból: Várjuk! - A kormánynak kellene megtennie!) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm. Ugyancsak napirend előtti fels zólalásra jelentkezett Dávid Ibolya frakcióvezetőhelyettes asszony: “Az antalli örökségről - a politikai bölcsességről” címmel. Öné a szó, frakcióvezetőhelyettes asszony, alelnök asszony. DR. DÁVID IBOLYA (MDF) : Köszönöm. Tisztelt Elnök Asszony! Kedves K épviselőtársaim! Tíz évvel ezelőtt a Magyar Demokrata Fórum elnökét, a kormány miniszterelnökét és az újkori magyar történelem legjelentősebb személyiségét veszítettük el. Hosszú évtizedek után végre olyan miniszterelnöke volt Magyarországnak, aki az európ ai Magyarország képviselője volt. Bizony elmondhatjuk róla, hogy a felzárkózásnak, az európai felzárkózásunk követe volt Antall József. (Folyamatos zaj.) Tudta, hogy a történelem megbünteti azokat, akik nem hallják meg időben a hívó szót, és felemeli azoka t, akik időben reagálnak. Nos, ezt a hívó szót hallotta meg Antall József, és ezért tett oly sokat a XXI. századi Magyarországért miniszterelnöksége 1315 napja alatt. E rövid időszakban kénytelen volt rombolni minden olyat, amelyik a bizánci világhoz kötöt t minket, a KGSTvel a Varsói Szerződéssel, orosz katonával együtt, és építeni azt a jövőt, amelyre ma is a XXI. század Magyarországát építhetjük. Antall József miniszterelnök egy modern, bátor és tisztességes szándékú ember volt, széles látókörű, európai dimenziójú államférfi. El tudta helyezni hazánkat a rendszerváltozás hajnalán abba a nemzetközi erőtérbe, ahol mindenféle magunk túlértékelése nélkül, ugyanakkor a szocializmusból hozott kisebbségi hajlamoktól is megvédte hazánkat. Helyén és értékén kért t iszteletet Antall József a magyar nemzetnek. Egy higgadtan értékelő, mérlegelő, távlatokban, folyamatokban gondolkodni tudó és képes politikus volt, a realitások embere. Valóban Deák Ferenci alkat volt. Partnernek tekintett minden tisztességes és jó szánd ékú embert; az értékek és a tisztesség talaján kötött nemzeti szövetségben látta e nép erejét. 1990ben, amikor a győztesek, a Magyar Demokrata Fórum és támogatói eufóriában voltak, egy józan hang jelent meg, és április 8án így nyilatkozott: “Azt tartom m ajd igazi győzelemnek, ha a kormánykoalíció és az ellenzék képes lesz olyan együttműködésre a parlamentben, amely a nemzet előtt álló feladatokat egyesíti.” Erre Antall József miniszterelnök úr hiába várt. És erre a bölcsességre épülő győzelemre hiába váru nk immár 13 éve, mert a pártok győzhetnek ugyan egymást követő
