Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. december 3 (115. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár:
4309 kötelezettségének tesz eleget az Országgyűlés. A törvényjavaslat megszavazása esetén az Unió előírásainak megfelelően teljesen új alapokra helyeződik az Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködés mind a kiadatás, min d a szűkebb értelemben vett kölcsönös bűnügyi jogsegély tekintetében. A törvényjavaslat az európai elfogató parancs végrehajtásához, valamint az Unió tagállamaival büntetőügyekben folytatott eljárási jogsegélykérelmek fogadásához, teljesítéséhez, illetve i lyen kérelmek külföldi tagállami igazságügyi hatóságokhoz történő megküldéséhez szükséges nemzeti szabályok mellett - ahogy az a vitában kritikaként megfogalmazódott - valóban tartalmazza a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény, a Btk. és a büntető eljárási törvény legfontosabb, legsürgetőbb módosításait is, amelyek közül néhány első látásra ténylegesen nem áll szoros kapcsolatban a törvényjavaslat címét adó és meghatározó részét kitevő rendelkezésekkel. Egyetértek azzal, hogy nem szerencsés egy java slaton belül több, egymással össze nem függő törvényt módosítani, azonban jelen esetben véleményem szerint egyáltalán nem erről van szó. Az egyes törvények közötti kapcsolatot az jelenti, hogy minden esetben szélesebb értelemben vett büntetőjogi szabályokr ól van szó. Az indokolás kimerítő részletességgel tartalmazza, hogy mely alkotmánybírósági határozatok, illetve jogegységi döntések indokolták a Btk., illetőleg a büntetőeljárási törvény módosítását. Tekintettel a racionális munkaszervezésre, mind az előte rjesztő, mind a kormány és mind az Országgyűlés szempontjából az tűnt ésszerűnek, hogy ne több rövid, adott esetben egykét szakaszra terjedő, különkülön tárgyalandó törvényjavaslatot nyújtsunk be, hanem - tekintettel mindegyik büntetőjogi jellegére - az elengedhetetlenül szükséges módosításokat helyezzük el ebben a törvényjavaslatban. A beérkezett módosító javaslatok a törvényjavaslatot koncepcionálisan nem érintették, azok elsősorban az egyes rendelkezések pontosítását tűzték ki célul. Ennek megfelelően a kormány támogatta azokat a javaslatokat, amelyek az európai elfogatóparancs végrehajtása során felmerülő költségek viselésének egyértelmű megfogalmazását, az együttműködésben részt vevő hatóságok pontosabb megfogalmazását tartalmazták. A kormány érdemben megvizsgálta, azonban nem támogatta azt a módosító javaslatot, amely a kiadatási letartóztatás kapcsán elhagyni javasolta azt a rendelkezést, amelyik kizárja, hogy e kényszerintézkedést óvadék ellenében mellőzni lehet. Annak ellenére, hogy a büntetőeljárá si törvény kizárólag az előzetes letartóztatás elrendelése kapcsán - ott is csak egyetlen elrendelési okkal összefüggésben - teszi lehetővé az óvadék letételét, az elmúlt néhány hónapban már több, óvadék letételére vonatkozó indítvány érkezett a Fővárosi B írósághoz a kiadatási letartóztatással kapcsolatban. A törvényjavaslat éppen ezekre a tapasztalatokra tekintettel, a jogalkalmazók munkájának megkönnyítése, a hasonló visszás helyzetek elkerülése érdekében kifejezett rendelkezéssel zárja ki a kiadatási let artóztatás kapcsán az óvadék letételének lehetőségét. Nem támogatta a kormány azt a módosító javaslatot sem, amely csak vezetékes távbeszélőkészülék útján tette volna lehetővé a tanú, illetve a szakértő kihallgatását, mivel éppen az Országgyűlés előtt fek vő, az elektronikus hírközlésről szóló törvényjavaslat az, amely - amellett, hogy nem ismeri a vezetékes távbeszélőkészülék kifejezést - egyértelműen rendelkezik arról, hogy a távbeszélőszolgáltatás alatt helyhez kötött telefonszolgáltatást kell érteni, így a vezetékes jelző alkalmazása felesleges és szinte értelmetlen is. Nem támogatta a kormány azt a módosító javaslatot sem, amely a tagállami nyomozó hatóság hazánkban eljáró tagjának fegyverhasználatát jogos védelmi helyzetben, csak az őt ért támadá s esetére szűkítette volna. Ez a szűkítés - amellett, hogy ellentétes a büntetőjog azon elvével, amely a jogos védelmi helyzetet kiterjeszti a mást ért jogtalan támadásra is , ad absurdum kizárná, hogy a külföldi nyomozó használja a fegyverét abban az ese tben, ha a vele együtt eljáró magyar társát ért fegyveres támadást csak ő egyedül tudná elhárítani. A törvényjavaslat elfogadása új és hatékony jogi eszközöket biztosít a magyar igazságügyi és bűnüldöző szervek részére, annak érdekében, hogy a magyar hatós ágok gyorsan és eredményesen
