Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. december 2 (114. szám) - A befektetők és a betétesek fokozott védelmével kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - VARGA MIHÁLY (Fidesz):
4299 ügyész jogi státusával, de amit ön elmondott kioktatólag, nem volt önnek alapos oka arra, hogy ezt mondja. Tehát én szeretném is magam kivonn i ebből a vitából, és folytassák önök a törvény megbeszélését. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm, és arra kérem képviselőtársaimat, hogy részletes vita lévén szí veskedjenek a módosító indítványokról beszélni. (Göndör István: Ilyen az ellenzék!) Varga Mihály képviselő urat illeti a szó, majd Horváth János képviselő urat. VARGA MIHÁLY (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Akkor engedjék meg, képviselőtársaim, h ogy néhány elemet kiemeljek ebből a politikai koncepciós ügyből, amit előterjesztésnek hívunk. Ez a vita is arról győz meg egyébként, hogy ennek az egész törvényjavaslatnak semmi köze nincs ahhoz, hogy mi történik a felügyelettel, hogy milyen szakmai elvár ások fogalmazódnak meg. Kormányoldalról, a kormánypártok oldaláról eddig politikai tartalmú kijelentéseket kaptunk. De szeretnék néhány tartalmi elemet ebből az előterjesztésből megemlíteni. Mi a különbség a ma hatályos és a javasolt szöveg között? Utasíth atóság. Nézzük meg: a korábbi, a ma hatályos törvényjavaslatban nem utasítható a felügyelet elnöke, ez a rész már az új javaslatból kimaradt, az utasíthatóság tilalma. Nyilván ez egy kézi beavatkozásra is lehetőséget ad; a kézi vezérlésű felügyelet talán t etszetősebb a kormánynak, mint ha nem lehet utasítani. Az szmsz kérdése. A ma hatályos struktúrában a szervezeti és működési szabályzatot a felügyelet elnöke hagyja jóvá. Ez az új javaslatban a pénzügyminiszter számára ad lehetőséget a struktúra megállapít ására. Nyilván minél több lehetőséget kell teremteni a pénzügyminiszternek, hogy beavatkozzon ennek az intézménynek a működésébe, belső működésébe, és reméljük, hogy tulajdonképpen majd át is vállalja a felelősséget azért, ami ennek a struktúrának a kialak ítása után történik, és amit a működtetés megkövetel. A beszámoló kérdése. A felügyelet elnöke ma évente beszámol a kormánynak, ezt szintén egy jogszabály rögzíti, és kötelező jelleggel meg van híva minden kormányülésre vagy azokra a kormányülésekre, ahol a pénzügyi felügyelet munkáját érintő előterjesztések történnek. Ez is megváltozik, talán nem véletlenül: az új jogszabálytervezet azt mondja, hogy a pénzügyminiszter útján kell beszámolni a kormánynak, és a felügyeleti tanács elnöke nincs kötelező jellegg el meghíva a kormányülésekre. Világos itt is a szándék, tisztelt képviselőtársaim: beépül egy szűrő a kormány és a felügyelet közé, pénzügyminiszternek hívják ezt a szűrőt; a Pénzügyminisztériumon, a pénzügyminiszteren keresztül jutnak el az információk a kormányhoz. Kinek jó ez? Nem látom a szándéknak a megalapozottságát. Ez nyilván óhatatlanul azt is jelenti egyébként, hogy a Pénzügyminisztériumban egy árnyékfelügyelet fog kiépülni egy olyan felügyeleti osztállyal, amelyik majd aztán a szükséges előterjes ztéseket, elképzeléseket, gondolatokat egy kellő rostán keresztül megszűrve juttatja el a kormányhoz. Főigazgató kérdése. Sajnálom, hogy a miniszterelnök úr nincs itt ezen a mai ülésen, mert ugyan a főigazgató vezeti a hivatalt, aki valójában közvetlenül c sak a miniszterelnöktől függ, a miniszterelnök nevezi ki és menti föl; ugyanakkor ennek a főigazgatónak a pénzügyminiszter számára kell negyedévente írásban beszámolnia, a munkáltatói jogokat pedig a felügyeleti tanács elnöke gyakorolja fölötte. Ez a hárma s kötődés aztán abszolúte nincs végiggondolva, nyilván sebtében készült az előterjesztés; bármilyen kitűnő jogászok vannak a Pénzügyminisztériumban, bármilyen alapos munkát végez Medgyessy Péter kabinetfőnöke, úgy tűnik, hogy itt erre már nem került sor. G yakorlatilag ez azt jelenti, hogy a főigazgató instruálható, befolyásolható, a
