Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 26 (112. szám) - A sportról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - URBÁN ÁRPÁD (MSZP):
4011 egészen más szándéko kat vélünk felfedezni az indíttatásban, hogy miért került most a parlament asztalára ez a törvénytervezet, akkor arra is célzok, hogy igenis abban a kérdésben, hogy egy új sporttörvényt alkossunk meg, alkosson meg a Magyar Országgyűlés, partner a Magyar De mokrata Fórum. Csak abban meg kell határozni a stratégiai célokat, a prioritásokat, nem ilyen kapkodó módon, hogy kikerül, mondjuk, egy nemzeti sporttanácsból a diáksport kérdése. Hihetetlen! Ez kapkodás! Helyesírási hibák, és mondhatnám tovább. Kapkodva n em lehet hosszú távú célokat megfogalmazni, nem lehet garanciákat adni nemcsak az olimpiai mozgalomra, hanem mindannyiunk számára. Egy csomó minden hiányzik ebből a törvényből. Hol van a mindennapos testnevelés kérdése, képviselőtársam, amiért küzdöttünk a z elmúlt négy esztendőben, és aminek megjelentek a kezdeményei az elmúlt időszakban? Mert ha a diáksportról beszélünk, akkor beszéljünk erről is! Hol van ennek a garanciája? Hol van például a sporttörvénytervezetben a sportnormatíva garanciája, hogy arra k ell felhasználni? Hol van a sportösztöndíjrendszer kiszélesítésének kérdése? Hol vannak a tornatermek, uszodák, sportlétesítmények? Nemcsak az, hogy a sportlétesítményeket ne szántsák be vagy ne bontsák le, és ne csináljanak rajta benzinkutat meg nem tudo m, milyen piacot, hanem amit a Magyar Demokrata Fórum elindított korábban, tornaterem, uszodaépítési program: négy év alatt ötszáz tornatermet építettünk föl. Ennek a folytatása legalább a szándékban, hogy fontos a létesítmény kérdése - ennek hol vannak a garanciái? Sorolhatnám tovább azokat a stratégiai kérdéseket, amiket nem fogalmaz meg a törvény, és ami miatt elfogadhatatlan számunkra. Ugyan beadtunk vagy negyven módosító javaslatot, de az csak ezt próbálja valamilyen szinten korrigálni. El kell dönten ie az államnak, hogy mit akar ezen a területen, ha már sporttörvénymódosításhoz nyúlt. Mert egyébként speciel elműködött volna a magyar sport a korábbi módon, semmi baja nem volt az Olimpiai Bizottságnak; ha ugyanúgy kapta volna a finanszírozást, akkor me gítélésem szerint nem hallatta volna a hangját, hanem szépen csendben, megfelelő méltósággal készültek volna az olimpiára. De ilyen bezavaró repülések eredményeképp történt, ami történt, és történik, ami történik. ELNÖK (Harrach Péter) : Úgy tűnik, a kétper ces felszólalások végére értünk. (Jelzésre:) Mégsem. Urbán Árpádé a szó. URBÁN ÁRPÁD (MSZP) : Nem tudom megállni, elnök úr, hogy ne szóljak. Köszönöm szépen a két percet. Mi működik ma jól a sportban? - tessék nekem őszintén mondani! Semmi. Iskolai sport, t anórán kívüli sport, mindennapos testnevelés, minőségi sport, tömegsport - valahol minden sántít. Nem szabad elmenni mellette, hogy ne próbáljunk rajta javítani! A politika felelőssége nem egyenlő egy sporttörvénnyel, az nem igaz, hogy csak ezen múlik, hog y van egy jó törvényünk, és akkor jó a politikánk! Én tudom, hogy a jó sporttörvény sokat segít, de nem minden, csak egyfajta fogódzó. A sporttörvény dolga legyen az, hogy a mindennapos testnevelésről gondoskodjon? Hát, kérem, először is: mindegyiknek, maj dnem mindennek gazdasági vonzata van. Ha erre lehetőség lesz, biztos, hogy törekedni fogunk rá. (15.50) A művelődési minisztériummal és egyebekkel együttműködve, együtt munkálkodva ki kell dolgozni ennek rendszerét. Benne van a kormányprogramban, hogy 2004től, ha megengedi majd a gazdaság helyzete, 2005ben és 2006ban ismét tornatermeket és uszodákat fogunk építeni, mint ahogy ezt nagyon jól tette az első szabadon választott magyar kormány, azóta is büszkék lehetnek e teljesítményükre. Bár meg tudnánk ezt a részét ismételni, ha erre lehetőségünk nyílik! De tervezve van; műfüves pályákat csinálunk most, rengeteg pályázat érkezett a községi egyesületi sporttelepek létrehozására, öltözők felújítására és minden másra rengeteg pénzt, több milliárd forintot adtu nk most, a lehetőségekhez képest. De igenis legyen az ember bármely oldalán ennek a patkónak, tudomásul kell venni, hogy addig szabad nyújtózkodnunk, ameddig a takarónk ér
