Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 26 (112. szám) - A sportról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - URBÁN ÁRPÁD (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. GÉMESI GYÖRGY (MDF):
4009 akarnánk! Akarjuke azt, hogy legyen erős olimpiai mozgalom? Hogyne akarnánk! Akarjuk . Meg azt is akarjuk, amit Birkás képviselő úr szeretne, hogy legyenek kis egyesületek, amelyek pályáznak és kapnak pénzt. Ezt is akarjuk. Azt is akarjuk, hogy minden diák aktívan sportoljon az iskolában, testnevelési órán belül és testnevelési órán kívül. Ezt is akarjuk. Sőt, még azt is akarjuk, hogy ha vannak olyanok, akiknek elég pénze van erre és megéri nekik, hogy a teniszért fizessenek, akkor minél többen teniszezzenek. Ezt is akarjuk. Mi ezt mind együtt akarjuk, mert ez mind a sport világa. Képviselő társam azt mondja, hogy bedobjuk a gyeplőt a lovak közé ezzel a sporttanáccsal. Én ezt nem így fogalmaznám, képviselő úr. Azt, amikor az érintettek döntenek valamiről, úgy, hogy látják a folyamatot, és képesek meghozni a döntést, én ezt inkább demokráciána k nevezném. Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : Urbán Árpád képviselő úré a szó, MSZP. URBÁN ÁRPÁD (MSZP) : Köszönöm a szót. Tulajdonképpen a sporttörvény egy alapot jelent, egy iránymutatást jelent, összesen ötven oldalon. Tudjuk nagyon jól, hogy még n agyon sok minden belefért volna. (15.40) Lehetett volna ez százoldalas, 150200 oldalas, akkor talán most kevesebbet vitatkoznánk. De mindannyian tudjuk - régi mondás már , hogy a törvény annyit ér, amennyit abból meg tudunk valósítani. Ez a törvénymódosí tás lehetőséget ad arra, hogy másként történjen a jövőben a sportfinanszírozási rendszer, mint eddig volt. Nem akar senki egy fillért elvenni a diáksportra szánt, eddig Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány által finanszírozott pénzekből. Azok a pénzek tov ábbra is azt a célt fogják szolgálni, csak legfeljebb nem a Wesselényi Sport Közalapítvány fogja azt szétosztani, de igenis oda kell adni az arra pályázóknak. Szó sincs arról, hogy ezt a pénzt el akarjuk venni, és majd valami más célra kitalálunk valamit, mit lehetne belőle finanszírozni. Erről eredetileg sem volt szó, de - mint ahogy elmondtam már, Birkás képviselő úr - végül is ott marad a Wesselényinél a pénzek jelentős része. A másik dolog pedig: igen, mi is egyet akarunk, ugyanarról beszélünk, de nem e gyenlő az olimpiai mozgalommal, hogy hány ember lesz az aluljárókban. Ez nem attól függ, hogy nyolcszor vagy tízszer szól a Himnusz. Nagyon fontos mindannyiunknak, de igenis az iskolai testnevelést, a tanórán kívüli sport megszerettetését kell tennünk. Ehh ez nagyban hozzájárul az olimpiáink sikere, de nem csak ez. Ez egy adalék. Ettől sokkal többet jelent az a munka, amelyet tulajdonképpen nem az olimpiákon, hanem mindennapjaink során minden iskolában tanóráról tanórára vagy tanórán kívüli sportfoglalkozásr ól sportfoglalkozásra végzünk gyermekeink egészséges életmódja érdekében. Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : Megadom a szót Gémesi György képviselő úrnak, MDF. DR. GÉMESI GYÖRGY (MDF) : Feltehetően, ha Urbán Árpád képviselőtársammal együtt dolgoznánk e bben a kérdésben, és más nem szólna bele, biztos, hogy nagyon gyorsan meg tudnánk állapodni, és jól működne. Csakhogy - visszatérve azokra a kérdésekre, amit említett - egy sikeres olimpia után azoknál a sportágaknál, amelyek nyertek, dobogón voltak, szere peltek a televízióban és magyar sikereket hoztak, megtöbbszöröződik a sportágat elkezdő sportolók száma. A gyerekek özönlenek a vívótermekbe, mennek az uszodába, és sorolhatnám tovább. Hihetetlen húzóereje van az olimpiai mozgalomnak, az olimpiának, hiszen nagyon sok gyermek álma ott szerepelni a csúcson. Három héten keresztül iszonyatos erővel közvetítik a médiák a versenyeket, ezt jól is teszik, és ennek következménye van, hatása van a magyar gyerekekre. Megítélésem szerint ezt a húzóerőt csökkentjük akko r, ha nem
