Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 26 (112. szám) - A sportról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - BIRKÁS TIVADAR (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - PICHLER IMRE (MDF):
4006 stratégiai húzása; és a nem olimpiai sportágakat, hogy egyértelműen tartozzanak a Nemzeti Sportszövetséghez. És ez az ellentét egy pillanat alatt megszűnik, és egészen más optikával tudjuk a dolgot kezelni. Arató képviselőtársamnak azt tudom mondani, picit úgy érzem, hogy ebbe a nemzeti sporttanácsba bedobja a gyeplőt a miniszter. Pont ebből a tapasztalatból és példából okulva, ha már van arra példa, hogy nem tudnak az olimpiai sportágak és a nem olimpiai spo rtágak bizonyos tekintetben megegyezni, akkor ezt a húrt ne feszítsük, hanem válasszuk ketté, és mondjuk meg azt, hogy az olimpiai mozgalom ezért fontos, ilyen formában kell finanszírozni, hosszú távon adja meg az eredményesség biztonságát; a nem olimpiai sportágak szintén fontosak, ilyen formában kell finanszírozni, az pedig egy másik területen képviselje a magyar nemzeti érdekeket, és sorolhatnám tovább. És egészen másról szól a szabadidősport, másról szól a diáksport, és másról szól a fogyatékosok sportj a. De egyszer már ezen kellene túljutnunk, hogy azt igazoljuk, hogy ez nagyon jó döntés, hogy bedobjuk a gyeplőt, és aztán döntsetek arról a pénzről, mert azt akkor mindenki (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) látja. Csakhogy annak semmilyen tekintetben nem lesz jó vége! ELNÖK (Harrach Péter) : Birkás Tivadarnak adom meg a szót, Fideszfrakció. BIRKÁS TIVADAR (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én is úgy látom, hogy némileg elbeszélünk egymá s mellett, ezért szeretném kicsit szemléletesebb példával elmondani azt, amiről itt győzködjük kormánypárti képviselőtársainkat. Eddig a sport finanszírozási rendszere úgy működött, hogy az egyes területek megkapták azt a pénzt, amit az adott területen fel lehet használni, és az azon a területen legilletékesebb testület osztotta el a pénzt. Ez egyébként olyan, mint egy sok szakosztályos klubnál: mondjuk, az év elején megvan, hogy melyik szakosztály mennyi pénzből gazdálkodhat, aztán hogy azt a szakosztályon belül mire használják fel, versenyző igazolására, tornára utaznak s a többi, azt már maga a szakosztály dönti el. Ehelyett egy olyan rendszer lenne bevezetve, ahol például ennél a sportegyesületnél összeülnének a szakosztályvezetők, és ők döntenének minde n egyes szakosztályon belüli pénzfelhasználási dologról. El lehet képzelni, aki a sportban járatos, hogy ez micsoda fejetlenséghez, micsoda vitákhoz vezet alkalomadtán. Ezért gondolom én úgy és gondoljuk úgy, meg kellene gondolni, hogy ez szerencsése, meg kellene gondolni, hogy szerencsése egy ilyen plusz vízfej felállítása, aminek majd beleszólása lesz mindenbe. Ha mindenki mindenbe beleszólhat, ez hova fog vezetni? Köszönöm szépen. (15.30) ELNÖK (Harrach Péter) : Pichler Imre képviselő úr kapja meg a szó t, MDFfrakció. PICHLER IMRE (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előző kétpercesemben rákérdeztem a nemzeti sporttanács összetételére, és most örömmel hallom megint csak, hogy végül is a diáksport képviselője be fog kerülni. Azt hiszem, hogy ez nagyon lényeges kérdés, hiszen az előbb is már azt említettem, hogy az önkormányzatok igen megszorító intézkedései általában az iskolákon csattannak. Ezek a megszorító intézkedések abban mutatkoznak meg, hogy vannak az önkormányzatoknak a kötelezően ellátandó feladatai, és ebbe - ahogy Gémesi képviselő úr mondta - nem tartoznak bele a sportfeladatok, kimondottan középiskolai szinten, hiszen magának a középiskolának a fenntartása sem kötelezően ellátandó feladat. Tehát itt nagyon lényeges az , hogy tényleg a diáksport megfelelő szinten képviseltesse magát, és hogy beleszólhasson ezeknek a pénzeknek az elosztásába.
