Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 26 (112. szám) - Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - DR. LÉVAI KATALIN tárca nélküli miniszter: - ELNÖK (Mandur László): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár:
3981 tanúsítanának. Én kérem - még van lehetőség arra, hogy ezen változtassanak , hogy ha az ügyet valóban fontosnak tartják, akkor ennek megfelelően nyújtsanak be új törvényjavaslatot. Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Felszólalá sra jelentkezett, és megadom a szót Lévai Katalin miniszter asszonynak - normál felszólalást kért. DR. LÉVAI KATALIN tárca nélküli miniszter : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Nem a harmadik körben csatlakoztam a z esélyegyenlőségi törvény vitájához, hanem az első, legfontosabb körben, amikor a vezérszónoklatok elhangzottak. A vezérszónoki kört természetesen itt végigültük, végighallgattuk, jelen voltunk. A tegnapi napon én személy szerint valóban nem tudtam jelen lenni. Az Esélyegyenlőségi Kormányhivatalt két államtitkár képviselte, Baja Ferenc politikai államtitkár és Teleki László politikai államtitkár. Ez pedig most valóban a harmadik kör, amikor itt vagyunk, de én az esélyegyenlőségi törvény előkészítésében már az elsők között jelen voltam, úgyhogy nagyon határozottan visszautasítom a felvetését. Ne próbáljon meg úgy tenni, mintha ez a törvény nem lenne a számomra különösképpen fontos. A társadalmi vitáját az elsők között, igen régóta vezettem le, az Igazságügyi Minisztérium képviselőivel együtt. Egy példaértékű együttműködés következménye az, hogy ez a törvényjavaslat megszületett. 2005ig kell ezt a hatóságot létrehozni, ahogy ezt nyilván ön is tudja. Kormányrendelet fogja szabályozni, hogy hová kerül. Az önáll óságát és a függetlenségét a tevékenységében feltétlenül meg fogja tartani. Azzal, hogy egy átfogó antidiszkrimininációs joganyagot ölel át ez a törvényjavaslat, egy példaértékű lépést tesz meg, hiszen valóban nem minden országban van átfogó antidiszkrimin ációs törvény. Az országok saját döntése az, hogy milyen módon kívánják szabályozni az esélyegyenlőséget és az egyenlő bánásmódot. Mi egy olyan példához csatlakoztunk, ami, mondjuk, Hollandia gyakorlatát követi, és úgy gondoljuk, az minden országnak a szab adságában áll, hogy melyik utat választja. Külön esélyegyenlőségi törvények létrehozására még lehetőség van, hiszen azután is, ha ezt a törvényt elfogadja a parlament, létre lehet még hozni, mondjuk, a nők esélyegyenlősége érdekében törvényt és így tovább - ezt nem zárja ki, erre vannak igények, vannak javaslatok. A későbbi törvényalkotás folyamatában ez egy első, döntő lépés, ami egy folyamatot indít el. Tehát azt tartom nagyon fontosnak hangsúlyozni, hogy egy olyan előkészítő munka után, ami megelőzte enn ek a törvényjavaslatnak a létrehozását, nem jogos felvetni azt, hogy most lépjünk vissza - ennek semmi, de semmi értelme nincsen. Hiszen nagyon kevés olyan törvény van, amelyik ilyen erősen fejezné ki a magyar civil társadalom érdekeit, ennyire megfelelne egy modern európai gondolkodásnak, és amelyik ilyen jól lett előkészítve. Mondom ezt akkor is, miközben én is tudom, hogy vannak még természetesen a törvényjavaslatnak finomítandó részletei, ez teljesen természetes és normális dolog. Azért van ez a vita, é s igenis nyitottak vagyunk ezekre a módosító indítványokra, a későbbiekben a törvényjavaslatot még mindig nagyon sok ponton lehet módosítani, és mondom, megszülethetnek még olyan törvények, amelyek a későbbiekben csak kiegészítik, erősítik ezt a törvényt. Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, miniszter asszony. Kétperces felszólalásra megadom a szót Hankó Faragó Miklós államtitkár úrnak. Parancsoljon! DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államt itkár :
