Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 26 (112. szám) - Az ülésnap megnyitása - A mozgóképről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - HALÁSZ JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3943 pont osabban megjelölve. Pedig meghatározó szakmai körök véleménye szerint a jelenlegi támogatási rendszer ezer sebből vérzik. A szocialista kormány, úgy látszik, nem azt tekintette a törvény feladatának, hogy ideális keretet biztosítson, átfogóan rendezze a mo zgóképkultúra egészét, hanem a lehető legkisebb változtatás mellett a jelenlegi működést szentesítse. A szakma ezt nyilvánvalóan elfogadta komoly engedmények árán is, mert az ígért évi másfél milliárdos támogatásnövekedés már önmagában is jelentős előnyöke t biztosít a filmes szakma egészének. A kompromisszum értelmében kisebb mértékben növekszik az állami támogatás, mint amilyen mértékű támogatásnövekedést a filmszakmai kerekasztal szeretett volna, amely az ő javaslatában szerepelt. Sőt, még annál is kisebb ez a támogatás, mint amit a kormányfő februárban megígért, legalábbis ez olvasható a kormány 2004. évi költségvetési javaslatában. Az ígért másfél milliárdos támogatásnövekedés helyett csak 1 milliárd 250 millió szerepel a költségvetési törvény alapjavasl atában. Erre a kulturális és sajtóbizottság ülésén felhívtam az államtitkár úr figyelmét, aki a következő bizottsági ülésen ígéretet tett arra, hogy egy módosító javaslattal rendezik ezt a problémát. Hogy ez biztosan így legyen, mi is beterjesztünk olyan j avaslatot, amely azt a hiányzó 250 millió forintot is biztosítja a magyar film ügyének. Tisztelt Ház! A törvény iránya megfelelő ugyan, de hiányossága, hogy több probléma megoldására nem nyújt biztosítékot. Létrejönne például a mozgókép koordinációs tanács . A mozgókép koordinációs tanács azonban csak korlátozott jogkörökkel rendelkezik, mert nem mertek a médiatörvény módosításába belekezdeni. Így arra a jogos igényre semmiféle garanciát nem tartalmaz a törvény, hogy az Országos Rádió és Televízió Testület, illetve a médiumok által kiírt pályázatokat összhangba kell hozni a Magyar Mozgókép Közalapítványéval, hogy a producerek filmterveik összeállításakor számolhassanak már ezzel az összeggel is. Lehet, hogy ez is csak óhaj marad? A koordinációs tanács tagléts záma egyébként pedig túlméretezett. Érdemes volna megfontolni azt a megoldást, hogy kevesebb taggal működjön a tanács. A javaslat szerint öt minisztérium képviselője is tagja lenne a legalább 15 fős testületnek. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma e gyeztethetne a többi minisztériummal, és képviselhetné a kormány egységes álláspontját, a tanács így 15 tag helyett 9 taggal már talán működőképes lenne. A tanács nem kap igazi jogköröket. Nyilván, ha kapna, az érintené a médiatörvényt. Javaslom, próbáljuk meg valódi jogkörökkel felruházni a mozgókép koordinációs tanácsot. (Vass Lajos: Szavazzátok meg!) A tanács a pályázatokat hangolja össze, akár közös pályázatokról is dönthessen. Persze van itt probléma még más is. A Magyar Televíziónál állandósult csődhe lyzet, a Duna Televízió nehéz anyagi helyzete és az Országos Rádió és Televízió Testület költségvetésének kormány általi csökkentése miatt kérdésessé vált, hogy egyáltalán képesek leszneke pályázatokat kiírni. Remélem, igen, mert a televízióban is vetíten i kell a magyar filmeket, hiszen a magyar polgárok adóforintjaiból készítik őket. Nézzük, mi a helyzet a gazdasági környezet tekintetében! Az oly nagyon várt törvényi szabályozás biztosan nem fogja a befektetőket sokkal nagyobb összegek beruházására serken teni. Ne legyen ebben igazam, de úgy látom, hogy a 10 százalékos adókedvezmény nem elég csábító, és ez ráadásul nehezen egyeztethető össze a szektorsemlegességgel. Ráadásul a bérmunka és a koprodukció esetén is 10 százalékos az adókedvezmény, ugyanakkora. Nem ösztönzi külön, magasabb adókedvezménnyel a koprodukciós munkákat ez a törvényjavaslat. Fontoljuk meg, hogy a koprodukciós munkák esetén legyen legalább 20 százalékos ez az adókedvezmény. A gazdasági környezet tehát nem előnyös. Ráadásul a remélt által ános forgalmiadócsökkentés helyett a jövő évi adótörvényben megemelték a mozijegyek áfáját is. Az áfatörvény változása, szigorítása miatt az állami támogatások is kevesebbet érnek majd jövőre. A közüzemi díjak drasztikus emelése pedig tovább csökkenti a t ámogatások reálértékét. Nyitva maradt annak a megoldása, hogyan termelhetné ki a maga eszközeivel a szakma a szükséges pénzt az állami támogatáson felül. Úgy tűnik tehát, hogy a külföldi bérmunkák jórészt továbbra is el fogják kerülni Magyarországot, mert a szomszédos országokban jóval kedvezőbb gazdasági feltételek várják őket.
