Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 25 (111. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - ERDŐS NORBERT (Fidesz):
3926 alapon járulnak hozzá a rendszer fenntartásához. Ebből kifolyólag jelenleg még elengedhetetlen a megelőző hét évben már biztosított állami támogatás továb bi megléte, a rendszer ugyanis három év múlva önfinanszírozhatóvá válik a mezőgazdasági termelők, önkormányzatok, hegyközségek és a biztosítótársaságok befizetéseiből. Még három évig az európai uniós tagság után is fenntartható ez a költségvetési támogatás , feltéve, ha a belépéskor is élő támogatástípusról van szó. Ezért is létfontosságú a talajgenerátoros jégesőelhárítás kármegelőzési tevékenység támogatásának a 2004. évi agrártámogatásban történő szerepeltetése. Előzetes számítások szerint a három megyér e szóló, Baranya, Somogy és Tolna megye teljes területét lefedő, regionális jégesőelhárítás éves működésének fenntartása 65 millió forint állami költségvetési hozzájárulást igényel évente. Ennek a 65 millió forintos állami támogatási költségnek a hatékony ságát és megtérülési mutatóit a korábbiakban már elmondtuk. El kell még mondanom, hogy az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának legutóbbi ülése megtárgyalta és támogatta a jégesőelhárítás mint kármegelőzési tevékenység támogatásának a 2004. évi agrártá mogatásba módosító javaslattal történő beépítését, ami sajnos nem történt meg. Tehát már csak a kormányon múlik az elmondottak támogatása, és az agrárköltségvetésbe való visszakerülése, mint ahogyan az a megelőző hét év költségvetésében megtörtént. Egy ily en nemes sorozatot nem szabad megszakítani, egy ilyen fontos, működő rendszert nem szabad támogatásmegvonással pusztulásra ítélni. Remélem, az agrárkormányzat ezt ugyanígy gondolja, és felszólalásommal nyitott kapukat döngetek. Úgy legyen! De ezt azt igenl ő választ húszezer gazdálkodó már most várja, akik a támogatásnak a költségvetésből való kihagyása óta joggal aggódnak. Sajnálom, hogy a minisztérium részéről jelenleg nincs jelen senki, így gondolom, választ sem kapok a feltett kérdéseimre. Köszönöm, elnö k úr. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Én hasonlóképpen gondolom, miután nem látom a kormány részéről a válaszadás szándékát. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Erdős Norbert képviselő úr, “XXI. századi falurombolás Bé késen III. rész - avagy mi lesz a Kisgazdák Otthonával, a Tulipánnal?” címmel. A képviselő urat illeti a szó. ERDŐS NORBERT (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A mai napirend utáni felszólalásom az utolsó része annak a trilógiának, amely választókörzetem legnagyobb településéről, Békés városáról szól. Többször említettem már, hogy a település önkormányzata privatizál mindent, ami még mozdítható. Eladja a műemlék jellegű épületeket, eladta előbb a mázsaházat, ami azóta már lebontásra került, és értékesítette a malom épületét is. Most a Kossuth utca 3. szám alatti Kisgazdák Otthona van soron. Itt már a '30as évektől rendeztek kulturális rendezvényeket, bálokat, ünnepeket, és itt működtek a műkedvelő csoportok is. A Békési Kisgazdakör 1 936ban vásárolta meg ezt az épületet. 1952ben az államosítás után a községi tanács kötelékébe került, amely a Földműves Szövetségnek adta bérbe. Hosszú ideig cukrászda, majd presszó működött benne, innen a név: Tulipán presszó. A Földműves Szövetség végi g bérleti díjat fizetett érte, majd amikor 1989ben a békési Kisgazdapárt újraalakult, ebben az épületben egy irodahelyiséget kapott szintén bérleti díj fejében. A Földműves Szövetség engedélyével nagyobb rendezvényeket is tarthattak a kisgazdák a Tulipán nagytermében. 1992ben újjáalakult a Békési Kisgazdakör, egy nem politizáló érdekvédelmi szervezet, mely a Földműves Szövetség jogutódjaként több alkalommal tett kísérletet az épület visszaigénylésére, mivel nem kaptak az épületért cserébe semmiféle kárpót lást. A kérelmeket sorra visszautasították, pedig jogosult lenne rá a Kisgazdakör tagsága és vezetősége egyaránt, hiszen az államosítás előtt a Kisgazdakör tulajdona volt, tehát jogos lett volna, és jogos ma is ez az igény. Az első ciklusban a Kisgazdakör tulajdonjogilag is próbálta visszaigényelni az épületet, sajnos akkor a képviselőtestület
