Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 24 (110. szám) - A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - FONT SÁNDOR (MDF):
3768 A 44. §ban az előterjesztés komoly visszalépést jelent a mai szabályozással szemben, mert a garancia összeg ét a mai 80 százalékról 100 százalékra emeli. Ezzel az intézkedéssel tönkreteszi a vállalkozásokat és a szállítmányozókat. Emiatt a magyar kereskedelemben részt vevőket arra inspirálja majd, hogy a vámkezeléseket ne a magyar vámhivataloknál végeztesse el, ahonnan a magyar állam a bevétel 25 százalékát visszakaphatja az Uniótól, hanem az első EUs határon végezze azt el. Az alacsonyabb szinten való megállapításra az EUvámkódex 192. cikk 1. pont utolsó mondta egyébként lehetőséget adna. Sajnálatos, hogy ezze l az előterjesztő nem akar élni. A 45. §ban a vámbiztosítékok felsorolásánál nem veszi figyelembe a jogalkotó a Magyar Nemzeti Bank idevonatkozó utasítását, amely meghatározza a garancia és a fedezetek okmányos variációit. Ismételten előkerül a vámhivatal nál letétbe helyezett pénz, azaz a vámbiztosítékletét. Erre vonatkozóan csak annyit, hogy a kormányzat mulasztásos törvénysértésben van, mert a vámszámlára vonatkozó rendeletet határidőre nem hajtotta végre, azt nem vezette be 2003. július 1. napjáig, ami re egyébként a törvény kötelezte volna. Itt tárgyalja garanciaként a biztosítóktól adott szerződést, ami egy fordítási hiba lehet, mert az nem szerződés, hanem kötelezvény, a kettő között óriási különbség van, főleg, ha peres ügyről lesz majd szó. A 46. § a pénzügyőrség kezelésében levő központi vámletétszámla fogalmát és rendeltetését újra visszahozza. A 243/2002. számú kormányrendelet bevezette a letétek elévülését, és azt a letétet adónak nem adja vissza, azaz államosítja a saját tulajdonát, az addigi vá llalkozói tulajdont. A vámletétszámlákat a korábbi MSZPkormány az 1995. évi CXXI. törvény 7. § (3) bekezdésben átalakította, és vámbiztosítékbevételi számlaként a mindenkori költségvetés bevételeként kezelheti. Ebből egyébként jelenleg is sok peres ügye van az államnak. A 48. § (2) bekezdése értelmetlen és végrehajthatatlan a mai és a jövőbeni infrastruktúra mellett. Az 52. § visszaállítja a készpénzes fizetéseket a vámhivatalokban, kétmillió forint erejéig készpénzben fizethetünk majd. Ezzel a pénzügyi k ormányzat visszaállítja azt az állapotot, amit a '9293. évben a vámbiztosítékszámla bevezetésével oldottak meg. A készpénz kiemelésében az MNB 9/2001. számú rendelete lenne az irányadó. Ismételten felmerül annak a kérdése, hogy ha a ma érvényben levő tör vényeket sem tartotta be a vám- és pénzügyőrség, amivel komoly anyagi károkat okozott a vállalkozóknak és cégeknek, hogyan fogja végrehajtani a most életbe lépő rendelkezéseket, amihez nincs megfelelő szakmai ismerete, és nincs kidolgozott rendszer sem. Eh hez feltétlenül szükséges lenne az, ha az ügyfél vámkezeltet, és letétre számolja el a vámhivatal, akkor a maradványt törvény szerint fizesse vissza, és vezessen naprakész, egyeztetésre alkalmas nyilvántartást, amely elől ma jelen pillanatban kibújik a vám hatóság. A törvénytervezet nem ad és nem fogalmaz meg konkrét feladatokat és eljárásokat a vámhivatalok és alkalmazottaik részére, hanem csak kérhet, elrendelhet, megvizsgálhat. A vámkezeléseket ismételten szubjektív, érzelmi alapokra helyezi. Ez - mint ah ogy említettem - a korrupció melegágya lehet, mert ha akarja, akkor csinálja, ha nem akarja, akkor majd pénzt vár érte, és majd akkor csinálja. Sem a jelen, sem a korábbi törvénytervezet az adócsomagban nem foglalkozott az Unióban elfogadott és alkalmazott adóraktár bevezetésének lehetőségével. Ezzel a raktárformával ellenőrizhetővé tenné az áfabevallásokat, és azok az áruforgalomnak megfelelően ellenőrizhetővé válnának. Itt szeretném megjegyezni gondolataim végeztével, hogy bizonybizony aggodalommal tölt el sokunkat, hogy az átszervezés és létszámleépítés következtében képes lesze a vám- és pénzügyőrség ellátni az unióbeli kötelezettségeit. Való igaz, a nyugati határszélen megszűnnek az ellenőrzések, át kell terelődni a keletire. De hogyan tudja ezt elvég ezni azzal a létszámleépítéssel, amit önök most elrendeltek? - miközben igen nagy lesz a csábítás a csempészek részére, hiszen drámaian megnő a
