Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 16 (86. szám) - A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésének 2002. évi végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2002. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről együttes általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - BOLDVAI LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
368 sem a nyugdíjak emeléséhez. Az előbbi kötelezettségüket 123, míg az utóbbit 141 milliárd forinttal sikerült alultervezniük. A Medgyessykormány ezeket a kötelezettségeket természetesen rende zte. A 2001es, módszeresen alultervezett infláció vezetett oda, hogy a gyógyítómegelőző ellátások, továbbá a gyógyszer- és gyógyászati segédeszköztámogatások keretei is szűkösnek bizonyultak. Legalább 50 milliárd forint az, ami kizárólag a 2001ben megh ozott intézkedések áthúzódó hatásaként 2002ben jelentkezett. Nemcsak az alultervezés növelte azonban a hiányt, hanem a különböző, költségvetési pénzből gazdálkodó intézmények adósságának takargatása és költségvetésen kívüli kezelése. Ezen intézmények viss zaemelése a költségvetésbe az új kormány feladata lett. A legnagyobb tételek közé tartozik a Nemzeti Autópálya Rt. és az Állami Autópálya Kezelő Rt. adósságának átvállalása, amely összesítve mintegy 353 milliárd forintot tesz ki, de ide sorolhatnám a MÁV é s a BKV tartozásainak átvállalását is, amelyek 57, illetve 37 milliárd forintot jelentenek. Ki kell emelnem a Magyar Fejlesztési Bank Rt. veszteségének alaptőkejuttatással való rendezését, amelyre azért volt szükség, hogy az MFB újra eredeti funkciójának megfelelően, fejlesztési bankként működjön, ne pedig a költségvetést megkerülő manőverek eszközéül szolgáljon. Tisztelt Képviselőtársaim! A zárszámadás mellett bizonyára többen a kezükbe vették az Állami Számvevőszék jelentését a 2002. évi költségvetés vég rehajtásának ellenőrzéséről. A vaskos kötetet böngészve nem egy konkrét példát találunk, amely bizonyítja az előző kormányzat felelőtlen gazdálkodását, a közpénzek elherdálását. A legszembetűnőbb gyakorlat volt az államháztartási körbe tartozó feladatok ál lamháztartáson kívüli finanszírozása. Bocsássák meg nekem, kedves kormánypárti képviselőtársaim, hogy nem sorolom fel az ÁSZjelentés által feltárt minden esetet, kérem, elégedjenek meg azzal, hogy e konkrét példák közül csak néhányat említek meg. Az egyik ilyen figyelemreméltó jelenség az InForrás Kht. esete. A Miniszterelnöki Hivatal által az informatikai célelőirányzatból működtetett kht. gazdálkodása áthágott mindent, amit gazdasági racionalitásnak lehet nevezni. A kht. számára kialakított pénzeszközb iztosítási módozatok nem feleltek meg sem az államháztartási, sem pedig a közbeszerzési törvénynek. A kht. döntései nem voltak megfelelően dokumentálva, a kht. alapítása nem volt körültekintően előkészítve, nem készült üzleti terv, a feltételezett előnyök nem voltak megalapozottak, és nem készült elemzés a felmerülő kockázatokról. Csak hogy jobban érzékelhető legyen a pazarlás mértéke, a kormányváltás előtt nem sokkal csökkent a kht. által bérelt iroda mérete, amely addig közel száz négyzetméter volt egy fő re számolva. A tulajdonos a kht. vezetőinek a közszférában biztosított jövedelmeknél és juttatásoknál magasabb díjazást állapított meg, amelyeket sem eredmény, sem pedig teljesítés eléréséhez nem kötött, és még hosszan sorolhatnám. Mindezek oda vezettek, h ogy a társaság 141 millió forintos veszteséget halmozott fel. Hölgyeim és Uraim! A másik példa, amire mindenképpen ki kell térnem, arra mutat rá, hogyan fecsérelte el az adózók pénzét a Gyermek, Ifjúsági és Sportminisztérium. Talán érdemes a következő meg állapítással kezdenem, ami kiválóan érzékelteti azt, hogy milyen helyzetben találta magát az új kormány tavaly tavasszal. A GYISM fejezet előirányzatfelhasználásáról megállapítottuk, hogy 2002. évben a különböző programok, feladatok indításakor csak az el ső féléves pénzügyi fedezet volt biztosított, azzal a feltétellel, hogy a hiányzó fedezetet, forrást a második félévben biztosítják. (11.30) A kormányváltás idejére a fejezeti kezelésű előirányzatok 94 százalékát elköltötték, illetve kötelezettségvállaláss al terhelték. Mindezt az Állami Számvevőszék jelentéséből idéztem. Ilyen kötelezettségvállalás volt az a pénzügyi fedezet nélküli, jelentős összegű jutalom, amelynek kifizetéséről a minisztérium vezetése közvetlenül a kormányváltás előtt döntött. Ilyen vol t az a majd' 400 millió forintnyi, fedezet nélküli szerződés, amelyet a minisztérium a 2012es olimpia megvalósíthatósági tanulmánya kapcsán aláírt. Ebbe a csomagba tartoznak a Magyar Atlétikai Szövetséggel és a Magyar Kosárlabda Szövetséggel aláírt szerző dések is. Közel 170 millió forint
