Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 19 (109. szám) - A sportról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. VILÁGOSI GÁBOR, a rendészeti bizottság előadója:
3650 biztosítja a magyar sport gerincét. Sajnos, ebben a törvénymódosításban - ahogy már az előbb is hallottuk - a diáksport - azt hiszem, a legegyszerűbb kifejezés - szinte elsikkad. A sport valamennyi egyéb te rülete képezi a sport másik nagy csoportját, melynek hasznossága, fontossága szintén nem kérdőjelezhető meg. Miután a lakosság ma még nem rendelkezik olyan anyagi háttérrel, hogy szabadidősportolását saját erőből tudná biztosítani, az önkormányzatoknak kö telezően előírt feladattá kell tenni a helyi sportegyesületek támogatását, működtetését. Meg szeretném kérdezni, hogy milyen támogatást kaphatnak az önkormányzatok a sport támogatására az 1200 forintos diáksporttámogatáson kívül, mert ez szerintünk édeske vés. A sport valamennyi egyéb területén egyszerűbbé, áttekinthetőbbé kellene hogy tegye a sportirányítást. Helyeseljük, hogy egycsatornás finanszírozást kell létrehozni. A jelenlegi többcsatornás támogatás nem kellően hatékony, és számtalan vitát eredménye z. Tekintettel arra, hogy a magyar sport olimpiai szereplése államilag is elismert, kiemelt jelentőségű feladat, így az ésszerű, hogy az olimpiai sportágak a Magyar Olimpiai Bizottságon keresztül kapják meg, mint ahogy eddig is megkapták a szakmai és anyag i támogatásuk egészét. Az iskolai és egyetemi sport helyzetét szerintünk egy új koncepció alapján kellene elrendezni. Az Oktatási Minisztérium hatáskörébe tartozó feladatok, intézkedések és támogatási rendszerek arra irányuljanak, hogy minél több diák és h allgató kapcsolódjon be a rendszeres sporttevékenységbe. Jelenleg ugyanis az általános iskoláknak csak egy részében beszélhetünk valóban iskolai sportról. A gimnáziumokban és a felsőoktatási intézményekben csak mutatóban, egyegy helyen létezik szervezett sporttevékenység. A felsőoktatási intézmények zömében megszűnt a testnevelési tanszék és a kötelező testnevelés. Az idő rövidségére való tekintettel szeretném megkérdezni: mi lesz a sorsa a Wesselényi Közalapítványnak? Mennyire tudja támogatni majd az isko lai diáksportot? A szerencsejátékból befolyó források felhasználásának keretei miképpen fognak változni? Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : A rendészeti bizottság előadója Világosi Gábor kép viselő úr. Öné a szó. DR. VILÁGOSI GÁBOR , a rendészeti bizottság előadója : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! A rendészeti bizottság kompetenciájának megfelelően elsősorban a sportrendezvények szervezésével, a sportrendezvények biz tonságával foglakozott. A törvényjavaslat VII. fejezetének szövegét boncolgatva a rendőrség képviselője kifejtette, hogy az ő véleményük is benne foglaltatik a VII. fejezetben, és gyakorlatilag a hosszas egyeztetési folyamat végére egyetlen nyitott kérdés maradt, ez pedig - nem okoz nagy meglepetést - a fokozott kockázatú mérkőzések költségei biztosításának a kérdése. Hasonló jellegű feladatok egyébként az elmúlt évben mintegy 600 millió forintot emésztettek fel. Amennyiben a törvényjavaslat szövegének megf elelően az elkövetkezendő időben közfeladatként kell hogy ellássa ezt a tevékenységet a rendőrség, akkor nyilvánvalóan ez többletköltséget jelent a rendőrség számára, aminek a forrásait meg kell találni. A Személy, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai K amara elnöke is kifejtette, hogy egyetért a törvénytervezet azon részével, amely a hivatásszerűen végzett polgári biztonságvédelem igénybevételére vonatkozik, és a bizottság tagjait tájékoztatta arról, hogy véleményük szerint a polgári biztonságvédelem a b eléptetéseknél, az egyes személyek védelménél kaphat szerepet, és semmiképpen sem a tömeg elleni fellépésnél, hiszen ehhez sem az eszközrendszerük nem felel meg, sem pedig jogosítványaik nincsenek arra, hogy egy ilyen jellegű feladatot adott esetben sikerr el ellássanak. Kitért még arra is, hogy véleményük szerint személyeket kell akkreditálni, nem pedig cégeket, és ennek az indokait is megadta. Azt hiszem, abban talán valamennyien egyetértettünk, hogy nem vagyunk, nem lennénk annak hívei, hogy biztonsági vá llalkozások alkalmazottjai valamifajta kényszerítő eszközöket alkalmazhatnának.
